Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)

VII. Az első világháború és az újjáépítés (1913-1933)

Budapest (a MÁVAG Kereskedelmi Képviselete)

Magyar Wagon és Gépgyár, Budapest,

Mandl Ödön, Budapest,

Nemesacél Kereskedelmi Kft., Budapest,

Phönix Acélművek Kft., Budapest,

Rapid Szerszám és Acélkereskedelmi Táraság, Budapest,

Simkó János Acélkereskedelmi Vállalat, Budapest,

Toledó Acél RT., Budapest,

Vas- és Acél RT., Budapest,

Szauder Mihály, Budapest

Az államosítások után a vállalatok részben megszűntek, így az Egyezmény is felbomlott.76

A kereskedelmi szolgálat függetlenül a válság okozta exportcsökkenéstől, a Montan Export cég útján állandóan tájékozódott a világpiaci helyzetről a gyár összes termékeire vonatkozóan, így az export piaccal való kapcsolat állandó jellegűvé vált.77

A válság idején az export mélypontra csökkent. A „mindenáron” való exportálás főleg a vasúti síneknél okozott nagy veszteséget, mert a belföldi 28,71 pengő/q árral szemben az exportált sín csak 22,66 pengő/q áron volt értékesíthető, az export mennyiségében pedig a sín 80%-ot képviselt.

A gyár egyik különleges export cikke az indiai vasutak részére szállított ún. „ indiai ék" volt. Az ékek szállítására még 1926 decemberében kapott felhívást a gyár és hosszabb tárgyalás után a 170 kocsirakomány ék szállítására a megbízást meg is kapta. Többek között ez a megbízás is hozzájárult ahhoz, hogy a diósgyőri gyár hosszú időn át az indiai államvasutak szállítójává vált.

Az első világháború és az utána következő súlyos gazdasági helyzet a gyár termelésében is erős visszaesést okozott. Az 1920/21. üzletév termelése az 1884 évivel lett azonos, a válság előtti évek termelése pedig a 19. századvégi termelés színvonalát érte el. Ezzel szemben az ózdi gyár tömeggyártmányaival jóval felülmúlta a diósgyőri termelést. A termelésből adódó különbözet volt egyébként a kartell-megállapodás részesedési arányának megállapítási alapja is, ezért alakult a részesedési arány a RIMA javára.

Az 1920/21.-1932/33. évek termelési és gazdasági eredményeit a 44., 45., 46., 47. és 48. táblázatokban ismertetjük.

76 Hirsch Ernő igazgató feljegyzései és visszaemlékezései.

77 DGYLT. 41/ein. 1931.

217