Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)

VII. Az első világháború és az újjáépítés (1913-1933)

munkások egy részének jelentene munkaalkalmat, valamint az üzemek és gépek javításával a gyakori baleseteket lehetne csökkenteni.”

1932. szeptember 7-én Skarupka Miklós, Petróczy István, Bihari Frigyes, Dirner József, Fischer József, és Francz Pál a diósgyőri gyár igazgatóságához azonos szövegű beadványt intézett. A dolgozók kérését a gyárigazgató javaslataival ellátva a vezérigazgatósághoz továbbította elbírálás és intézkedés végett.69

Az üzemek foglalkoztatása az 1932. évben átlagban kb. 50—60%-kal csökkent, de voltak üzemek, ahol a csökkenés a 80%-ot is meghaladta.70 Az 1929-1933-as gazdasági válság ideje alatt a gyár dolgozói nagy megpróbáltatáson mentek keresztül, ez az időszak volt talán a gyár életében is a legsúlyosabb, mert a tömeges elbocsátások mellett - amint arról már külön fejezetben megemlékeztünk - a gyár sorsáról is döntöttek.

Műszaki fejlődés az 1930-as években

A hengermű fejlesztése nem volt szoros összefüggésben a gazdasági válsággal. 1927-től kezdve elég mozgalmas évek következtek, melynek indítékai, az alábbiakban lelik magyarázatukat:

— A MÁV által bevezetett villamos-mozdony és 424 típusú gőzmozdony olyan súlyú és méretű keretlemezeket kívánt (tuskósúly 7 000 kg-ig !), melyeket már nem lehetett a gerendasoron hengerelni. Ezzel egyidőben a honvédelmi program keretében 4,2 mm-es ágyú vértlemezekre és sisaklemezekre volt szükség.- A finomsor teljesítménynövelése, a minőségi acélok gyártása mind több 80 mm-es bugát igényelt, ezt a blokksoron már nem lehetett gyártani, a gerendasoron pedig a csúcsíves, szabadkézi bugagyártás, kis termelékenységével, a készáru gyártását akadályozta. A gyár felügyeleti hatósága úgy döntött, hogy Clauder csepeli nyugalmazott főmérnököt hengerműi tanácsadónak szerződteti. Németországból (Geissweid-Siegen Westfalia) megvesz egy leszerelt Demag trió durvalemezsort. Megrendel Krupp-Magdeburg Grusonvverkétől egy trió középlemez, egy duó finomlemez, és egy trió fényező (dresszírozó) állványt.

Utóbbiakat a korlátozott hitelkeretek miatt az elképzelhető legolcsóbb helyi adaptálás formájában üzembe helyezi a finomhengermü középsorától nyugatra eső műhelyterületen. Ennek a távlatra nem néző alapgondolatnak azután természetesen hátrányos következményei is lettek.

Az eredetileg trió rendszerű durvalemezsor Németországból beérkezve átalakításra került. Duó, tehát kéthengeres lett 950 mm hengerátmérővel és 3 250 mm testhossz megtartásával. 1932-ben került üzembe. Meghajtásának megtakarítása érdekében egytengelybe telepítették a blokksorral és hosszú kapcsolóorsó-hüvelyrendszerrel a blokksor szabadidejében kívánták foglalkoztatni. A szakaszos üzem miatt bekövetkező lehűlések sorozatos hengertörésekre vezettek, végül is kéreghenger helyett csak acélön- tésű-hengerekkel dolgoztak. Ez a lemezek felületét nem javította. De sokkal súlyosabb kihatással volt ez a kényszermegoldás a blokksori pörgő és előtét rendszerre, mely a sorba kapcsolódó sok laza forgóelem irányváltásakor bekövetkező visszacsapásoktól

69 Párttörténeti Intézet LT. DGYLT. 2071/C. 1932.

70 DG YLT. 3106/05. 1933. sz.

211