Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)

VI. Az állami vaskohászat és a gépipar egyesítése (1900-1913)

AZ ÁLLAMI VASKOHÁSZAT ÉS GÉPIPAR EGYESÍTÉSE

(1900-1913)

Visszatérés a Pénzügyminisztériumhoz

Az állami gyárak vezetésében az 1898. év újabb változást hozott. A Kereskedelmi Minisztérium az állami vasműveket a Pénzügyminisztérium hatáskörébe utalta. Förster Nándor igazgató saját kérelmére megvált az állami gyáraktól és a Szabadalmazott Osztrák-Magyar Államvasút Társaság (resicai vasgyár) budapesti igazgatóságának vezetését vette át. Távozása után a gyárak ideiglenes vezetését Ritter Ottó főfelügyelő, igazgató helyettes, Seefehlner Gyula főfelügyelő, igazgatóhelyettes és Teutschl Ferenc kir. tanácsos vette át. 1890. július l-ével a pénzügyminiszter Wagner Vilmos pénzügy- miniszteri tanácsost, a Pénzügyminisztérium vasmű-osztályának főnökét nevezte ki az egyesített kincstári vasművek igazgatójává.

Az új rendelettel a volt kincstári vasmüveket - Zólyombrézó, Rhonic, Vajda- hunyad, Govasdia és Sebeshely vasgyárait - az Államvasutak Gépgyárával és a Diósgyőri Vas- és Acélgyárral egyesítették. Az egyesítéssel létrejött az ország legtekintélyesebb vasgyár-egyesülése, mely a kohászat minden ágát képviselte és megoldódott - bár csak ideiglenes jelleggel - a diósgyőri gyár olcsóbb nyersvasellátása is a vajdahunyadi nagyolvasztókból.

Az egyesített Állami és Kincstári vasmüvek az ország egyik legnagyobb ipari egyesülésévé vált, amit a kohászati berendezések és az össztermelés nagysága bizonyít.1

Vajdahunyadon fentieken kívül három nagyolvasztó is működött, Zólyombrézón pedig egy csőgyár, melynek fontosabb berendezései és évi termelése a következő volt:

5 forrasztópest

1 gőzpöröly

6 egyéb pöröly

3 csőhengerlő

2 csővonópad

Évi csőtermelése: 40000 tonna

Az 1898. évi szükséglet az előző évhez viszonyítva tovább csökkent. Különösen gyenge volt a kereslet a hengerelt termékekben, míg egyéb termékekben a foglalkoztatottság kielégítő, mozdony-, szerkocsi- és kocsitengelyekben a forgalom élénk volt.

Az acélöntvényeknél elért kiváló eredmények hatására az ausztriai gépgyárak is mind nagyobb mennyiségre jelentették be igényüket. A tégely-acélöntöde kezdeti sikerei tovább emelkedtek, ennél a terméknél is az osztrák gépgyárak nagy érdeklődése volt tapasztalható. A tégelyacélöntvények termelési növekedése az öntvénytisztító műhely további bővítését tette szükségessé.

1 A magyar korona országainak gyáripara az 1898. évben. Vas- és Fémipar I. Vasgyártás. Bp. 1901. 352- 353. p.

115