Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
V. A töretlen fejlődés korszaka (1888-1899)
Ez a visszatérő akció úgy látszik soha nem akar elmúlni, pedig mint azt később illetékes állami körökben is megállapították, az állami vasgyáraknak mindenkor az volt a szerepe, hogy a magánipar előtt vezessen be új költséges gyártási ágakat, vállalja mindazon termékek gyártását, melyet a magánipar nem kíván bevezetni, mégis válságok idején, de egyéb alkalmakkor is az állami vasműnél leginkább azt nehezményezték, hogy az államvasutak megrendeléseit elsősorban a diósgyőri gyárnak adta ki, így sok esetben a vaspiac pangása idején a diósgyőri gyár foglalkoztatása biztosítva volt. A diósgyőri gyár az Államvasutak Gépgyárával egy vezetés alatt a vasút ellátására volt beállítva, így természetes, hogy az államvasút a szükségletét elsősorban innen elégítette ki. A diósgyőri gyár gyártmányfejlesztéseinél eddig is azt láttuk, hogy elsősorban a vasút szükségleteinek kielégítésére fejlesztette üzemét, tehát minden vonatkozásban, mint fő feladatára, a vasút ellátására törekedett. Üzemi és technológiai fejlesztéseinél is mindenkor a vasút érdekeit nézte, éppen ezért építette fel tégelyacél-kohóját, melyben az acélöntést 1897. évben már meg is kezdte, de ezenkívül a budapesti Államvasutak Gépgyára szükségletének kielégítése is fontos feladatai közé tartozott. A tégelyacélmű megindulása után a gépgyár gazdasági gépeihez szükséges öntvények gyártását kezdte meg, ezenkívül az acéllövedékekhez szükséges acélt is előállította, de szállított a magán gépipar részére is. Legfontosabb vevője a vasút volt, melyen keresztül csaknem az egész ország vasúthálózatának építéséhez szállított vasúti felépítményi anyagot. Ilyen szállítások voltak: a szamosvölgyi, Sziszek-doberlini, Budapest-pécsi, Rákos-újszászi és még sok más vasútvonalhoz való szállítás. Az acélöntés és kovácsárugyártás kifejlesztése után a gép- és hajógyárakkal kötöttek szerződéseket. Országos viszonylatban az acélöntvénygyártó vállalatok között a diósgyőri acélöntődé átvette a vezető szerepet mind mennyiségben, mind a gyártott öntvények legnagyobb darabsúlyában. Az 1898. évi országos ossz acélöntvény termelés megoszlása gyártó művenként a 26. táblázat szerinti volt23. 26. táblázat Az ország acélöntvény termelése 1898-ban Gyártó mű: Siemens-Martin Tégely tonna gr. Csáky Lajos örökösei, Prakfalvaj Fülöp Szász-Coburg Góthai hg, Poho relia. 14,4 11,2 Ganz és Tsa Vasöntő és Gépgyár Bu ■ dapest. 1 578,2 — M. k. Vas- és Acélgyár. Diósgyőr. 5 084,0 140,0 M. k. Vasgyár. Kudzsir.304,1 Szab. osztrák-magyar Allamvasut Társaság. Resica. 4 234,0 — Összesen: 10 910,6 455,3 23 Felügy. biz. jk. 13228. min. rend. 1898. DGYLT; - A Magyar korona országainak gyáripara az 1898. évben. Vas- és Fémipar 1. Vasgyártás. Budapest. 1901.337. p. 377. p. 113
