Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
V. A töretlen fejlődés korszaka (1888-1899)
25. táblázat A termelés és foglalkoztatottság 1883 és 1897 között Év Összes termelés Munkáslétszám Hivatalnok, altiszt, szolga Nyereség az alap- és forgótőke után tonna fő fó % 1883 18 025 1 536 99 5.15 1884 26 566 1 547 94 10.77 1885 29 580 1 773 93 10.85 1886 21 520 1 356 97 6.96 1887 26 803 1 381 95 7.81 1888 43 952 1 605 95 17.53 1889 41 513 1 637 95 15.84 1890 49 356 2 060 98 15.42 1891 34 612 2 249 98 11.73 1892 40 939 2712 98 7.63 1893 56 340 3 038 96 8.12 1894 51 700 3 620 116 8.36 1895 73 507 4 404 121 9.07 1896 88 384 5 018 143 8.19 1897 78 383 5 297 168 8.00 A kereskedelmi tevékenységet gyakorló államgépgyári igazgatóság az idők folyamán igyekezett a minisztériumi rendelkezésekben megállapított bürokratikus megkötöttségeket lazítani, mert ezek a szabad kereskedelemnek igen nagy hátráltatói voltak. A gyár a felügyelő-bizottságtól magát függetleníteni még mindig nem tudta, a magán- vállalatokhoz hasonlóan tehát szabad kereskedelmet nem is folytathatott. A felügyelőbizottsági jegyzőkönyvekből megállapítható, hogy a nagyobb kötéseket, melyeket helyiérdekű vasutak sínszállításaira kötött, minden esetben a felügyelő-bizottságnak kellet bemutatnia.18 Ugyanez vonatkozott a beszerzésekkel kapcsolatban kiírt árlejtésekre beérkezett ajánlatokra is.19 Ha a gyár nem volt ellátva kellő mennyiségű munkával és az üzem foglalkoztatása érdekében a kereskedelmi vezetés készletre való gyártást akart elrendelni, azt csak akkor tehette meg, ha a felügyelő-bizottság arra az engedélyt megadta.20 A felügyelő-bizottsági jegyzőkönyvekből azonban az is megállapítható, hogy a felügyelő-bizottsággal való jóváhagyatás, legtöbb esetben, pusztán formai jellegű volt; a gyár igazgatóságának kereskedelmi elhatározásait a bizottság nem változtattta meg, azokat legtöbb esetben módosítás nélkül hagyta jóvá.21 A magyarországi és az osztrák-magyar vaskartelnek a diósgyőri gyár ebben az időben még nem volt tagja, a kincstári vasművek ezzel szemben tagok voltak. Ez a kö18 Felügy. biz. jk. 1889. év. 289/gy. sz. DGYLT. 19 Felügy. biz. jk. 1890. év. szám nélkül DGYLT. 20 Felügy. biz. jk. 1891. év. 4310/gy. sz. DGYLT. 21 Felügy. biz. jk. 1898. év. 13228. sz. rend. 111
