Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)

V. A töretlen fejlődés korszaka (1888-1899)

A vállalat nyeresége az 1891-1899. években 24. táblázat Év Nyereség Veszteség A gyár leltári értéke forint forint 1891 855 798­4 307 314 1892 699 425­4 528 725 1893 816 927­5 542 763 1894 871 103 — 6 047 370 1895 1 006 768 — 6 722 187 1896 1 152 664 — 7 429 119 1897 1 089 518­8 355 011 1898 1 126 757­8 980 771 1899 569 104­10 205 451 Bebizonyosodott, hogy az acélgyártás bevezetése biztosította a gyár fellendülését és gazdaságosságát. A gyár újjászervezésével és az acélgyártás fokozottabb bevezetése­kor 1882-ben az évi nyereség 47 713,- Ft volt, 1896-ban pedig a sorozatos fejlesztés és új gyártmányok bevezetése után az év 1 152 664,- Ft haszonnal zárult. A fejlődés ezek­ből a számokból világosan kitűnik. 1896-ban az Államvasutak fő vonalain a nagyobb szelvényű „Góliáth” sínek le­fektetését kezdték meg, ezzel oly nagyra nőtt a sínigény, hogy a gyártáshoz szükséges tuskókat a Martin- és Bessemer-acélmü kielégíteni már nem tudta; Angliából, Németor­szágból és Ausztriából kellett tuskókat vásárolni. Ez is egyik oka volt a Martin-acélmű fejlesztésének. A túlságosan nagy foglalkoztatás miatt a hengerművek csak a gyári szün­napokon álltak, akkor is csupán a szükséges javítási munkálatok elvégzése miatt. A bocs- és finomhengersor átalakítása ugyanezen okok miatt némi késedelmet szenvedett, azonban 1896 végéig az átalakítás itt is befejeződött. Az acélöntődé foglalkoztatása a nagy kereslet miatt tovább növekedett. A kisebb öntvények gyártását a tégelyacélműben az év végén megkezdték. Az új kovácsműhely korszerű berendezésével a folyami és tengeri hajók, valamint a fővárosi és ausztriai ma­gánvállalatok nagy súlyú kovácsolt áruit is tudta már gyártani. Ezzel az új üzemmel le­hetővé vált, hogy a hazai vállalatok szükségleteiket, a külföld mellőzésével, a diósgyőri gyárból elégíthették ki. 1896-ban kezdődött meg a haditengerészet és a közös hadsereg részére szükséges lövedékek gyártása. Az üzem indításához egy négyszeresen működő vízszintes és egy függőleges lövedéksajtoló gépet, ezekhez akkumulátorokat és hevítő kemencéket sze­reztek be. Ennek a gyártási ágnak a bevezetésével a hazai ipar abba a helyzetbe jutott, hogy a közös hadseregnek ezt a szükségletét saját gyártásából fedezhette; amire addig osztrák és külföldi ipar volt csak képes. 108

Next

/
Thumbnails
Contents