Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)

V. A töretlen fejlődés korszaka (1888-1899)

Tapasztalatokkal rendelkező üregező és üzemi mérnök, művezető és hengerész gárda volt már Diósgyőrben. A hengersor a létesítés idején teljesen korszerű volt, elrendezésében, alapelemeiben ma is elfogadható. Az ilyen nehéz profilsorok időállóknak bizonyultak; a Közös Piac durvasorai termékeiknek 96%-át állították elő az 1965. évi adatok szerint hasonló sorokon.4

Acélöntvényből a kereslet évről évre növekedett és a gépműhely a növekedéssel egyenes arányban fejlődött. A műszaki vezetés mind jobban bebizonyosodottnak látta, hogy öntödét és kovácsmühelyt fejleszteni csak úgy gazdaságos, ha azzal párhuzamosan a megmunkáló műhely fejlesztése is lépést tart.

A kerékcsillaggyártás kedvező indítása eredményesen folytatódott; a gyártott mennyiség évről évre növekedett. Ezzel egyidejűleg mint új termék 1892-ben a mozdony-, szerkocsi- és kocsitengelyek, továbbá a vasúti váltó és keresztezés gyártása is megindult, ezért a gépműhelyt további munkagépekkel bővítették. A vasöntvény szükséglet növekedésével 1892-ben megkezdték az új vasöntöde felépítését, mivel pedig az acélöntvény-termelés növelése a Martin-acélmű további fejlesztését is megkövetelte: felállították 1893-ban a harmadik, majd 1894-ben a negyedik martinkemencét.5 A budapesti Államvasutak Gépgyárával közös vezetés alá helyezés azt eredményezte, hogy a pesti gyár a kohászati anyagszükségletét főleg Diósgyőrből fedezte és a vasgyár termékeinek szaporítása, a MA K-on kívül, elsősorban az Államvasutak Gépgyárának érdekeit szolgálta. így vált a diósgyőri gyár fokozatosan a magyarországi mozdonyok, hidak, vasszerkezetek, cséplőgépek, lokomobilok, szalmakazalozók, kukoricamorzsolók, s mindezeken kívül a magángépgyárak elismert anyagszállítójává6 (29. és 30. ábra).

29. ábra. A gyártelep alaprajza 1893-ban

4 Simon Béla: i. m. 33-37. p.

5 M. M. É. E. K. 1895. évf. 413-415. p.

6 DGYLT. 3763/1892. - Técsey tört. 11-12. p. - Vasgyárosok harca. Gazdasági Mérnök 1893. 50. sz. 689. p.

100