Tóth Péter: Miskolc város tanácsülési jegyzőkönyve I. (1569-1600) - Miskolc város történetének dokumentumai 1. (Miskolc, 1990)
A városkönyv restaurálása (B.Balsai Jolán)
Jegyzetek 1. Vö. B.Balsai Jolán: Iratvédelem a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban, kny. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Évkönyve VI. kötetéből (Miskolc, 1990). 222. 2. Svájci papírmalom vízjele. A vízjelet meghatározta Lőcsei Lajos. Lásd kéziratban lévő kataszterét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban (A Borsod megyei Állami Levéltár és a Miskolc Városi Levéltár merített papírjainak vízjelei. Miskolc, 1966.) 3. Délnémet papírmalom vízjele. A vízjelet meghatározta Lőcsei Lajos (uo.) 4. Más a helyzet pl. Tokaj városkönyve esetében, amelynek első kötete legrégibb, legdíszesebb részét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár hasonmás kiadásban jelentette meg 1989-ben. A miskolci városkönyvnél is terjedelmesebb, bőrbe kötött könyv lapjainak többsége üres. Az első részt, a törvényeket díszes, kalligrafikus betűkkel, valószínűleg még lapokra írták, s ezekhez később még többszáz üres lapot kötöttek további - törvénykezéssel, jogszolgáltatással kapcsolatos - bejegyzések számára. E lapok nagy részére azonban nem került feljegyzés, s ahová írtak, oda is minden lapszél felé igencsak széles margót hagyva. A kötet vastagsága miatt ugyanis nehézkes lett volna másképp beleírni. Még így is gondot okozhatott a kötet használata, s ezért inkább helyette új (valószínűleg kötetlen) lapokra kezdték a későbbi jegyzőkönyvi bejegyzéseket vezetni, amelyeket aztán később kötetekbe fogtak össze. 5. Tóth Péter: Miskolc levéltára és Nyíry Dániel, kny. Borsodi Levéltári Évkönyv V.köt. Miskolc, 1985. 523. 6. Uo. ih. 7. Miskolczon, 1842. IV-V. (a kötetet hasonmás kiadásban megjelentette a Miskolc Városi Könyvtár és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár 1984-ben. Kun Miklós a városkönyv első kötetét alaposan ismerte, 1586 - tói kezdődően többször idéz belőle (18 sk.) 8. Az, hogy a városkönyv 2. kötete, amelynek kötése 18. századi, ilyen rossz állapotban maradt ránk, indirekt módon is bizonyítja azt, hogy a mintegy másfél évszázadot átfogó feljegyzéseket tartalmazó, tehát a 2. kötetnél emiatt is sokkal többet forgatott első kötet gerincborítása csak úgy maradhatott meg napjainkig viszonylag épen, hogy nem a kötéstábla feliratával azonos időben (1721) készült, hanem több mint egy évszázaddal később. A 18. század első felében készült kötés (a 2. köteté) viszont - mivel jelenleg meglévő gerincborítása az 1. köteténél egy évszázaddal régebbi, napjainkra teljesen tönkrement. 9. Lásd a szövegkiadás 1. jegyzetét jelen kötetben. Itt jegyzem meg, hogy a restaurálás során a lapok régi kötési sorrendjét nem változtattuk meg, s ezért a régi sorrendben szerepelnek jelen kötet hasonmás-részében is. 10. Az Enetriol anionos mosószer, felületaktív anyag, elősegíti a víz behatolását a rostok közé, valamint megköti a piszokszemcséket. 11. A likker összeállítása a következő: 800 ml desztillált víz, 1 g alkoholban oldott nipagin (p-oxi-benzoesavmetilészter), 10 g szorbit (nedvességstabilizátorként), 20 ml nyers pataolaj (zsírozóanyagként), 20 ml szulfatált pataolaj (emulgeátorként), 5 g metilcellulóz (Glutofix emulgeátorként és töltőanyagként). 12. A restaurálás folyamatát a következő alapvető szakirodalom alapján terveztük meg: Konc Pál: Egy 1567-es wittenbergi Luther-biblia restaurálása. Múzeumi Műtárgyvédelem 8. Bp. 1980. Szalay Zoltán: A régészeti és történeti eredetű bőr konzerválása. Múzeumi Műtárgyvédelem 1. Bp. 1974. Kastaly Beatrix: Ragasztóanyagok, régi ragasztóanyagok eltávolítása. Jegyzet kézirat gyanánt a középfokú restaurátorképzés számára. 67
