Hőgye István: Neves újhelyiek. Életrajzi lexikon - Zemléni Füzetek 4. (Sátoraljaújhely, 1986)
V
89 V VICZMÁNDY GYÛZÛ /Darmay Viktor/ /Oarma, 1850. december 2. - Kozma, 1878. március 28./ Költő, lap- szerkesztő. Iskoláit Sátoraljaújhelyen végezte. Költői tehetségére hamar felfigyeltek. Jogot Eperjesen és Budapesten tanult. Újhelyi gimnazista korában jelentek meg első versei Szemere Miklós ajánlatával a Fővárosi Lapokban. Barátságot kötött a Budapesten élő fiatal költőkkel, írókkal, a fővárosba költözött és sorra jelentette meg verseit a Nefelejts, Hazánk és a Külföld, Vasárnapi Újság, Magyarország és a Nagyvilág, Figyelő, Délibáb c. folyóiratokban. Ezekben az újságokban cikkei, bírálatai is megjelentek. Egy ideig szerkesztette a Garabonciás Diák c. humoros vicclapot, írásai a Zemplénben is megjelentek. Charlotte dalai c. kötetét, valamint a Feledés könyve c. versciklust újhelyi szerelméhez, Reviczky Saroltához írta, aki később Ambrózy Nándorné lett. Politikai költőként is jelentős, a Communeről c. versciklusában a párizsi kommün mellett szólt. Nemcsak a kortársak, de a XX. század is megbecsülte költészetét A királyné titka c. drámája kéziratban maradt . Művei : Felhők és csillagok /Bp. 1872/, Újabb költemények /Bp.1877/ Merész a szó! - válogatott versek /Bp. 1978/. Irodalom : Magyar Irodalmi Lex. I. 238, Szinnyèi J.: Magyar írók II. 631-632, Viczmándy Tamás: A Viczmándy család története /Bp. 1915/, Paszlavszky Sándor: Három Zemplénvármegyei költőről - Szemere Miklós, Boruth Elemér, Darmay Viktor - /Bp. 1889/, Szabó Endre: Darmay Viktor/Nyugat, 1923. január 16./53-57 , Simor András: Darmay Viktor Merész a szó! c. kötethez írt tanulmánya 79-114, /BP. 1978/. VICZMÁNDY LAJOS /Kozma, 1782. ? - Sátoraljaújhely, 1840. ? / Prépost, egyházi író. Zemplén megyében történelmi szerepet játszó családban született. Iskoláit Sátoraljaújhelyen és Egerben végezte, 1805-ben szentelték pappá és teljes életét,' működését Zemplénben töltötte. 1805-1818- ig Tarcalon plébános, 1818-tól haláláig Sátoraljaújhelyen működött és különféle egyházi méltóságokat, címeket szerzett. Részt vett Sátoraljaújhely közéletében, a reformkor idején a maradiakhoz tartozott, több vitája, összetűzése volt Kossuth Lajossal is. Mikszáth
