Hőgye István: Neves újhelyiek. Életrajzi lexikon - Zemléni Füzetek 4. (Sátoraljaújhely, 1986)
S
75 S majd Frankfurtban szerepelt. 1908-1929 között a budapesti Opera- ház tagja, 1923-tól örökös tagja lett. A bécsi operában koloratúr szerepeket énekelt. A budapesti opera színpadán szinte az egész opera-irodalmat elénekelte, de igazi nagy szerepkörei a romantikus operaszerepek voltak. A magyar opera-színpadok egyik legkiválóbb, egyik legünnepeltebb művésznője volt. Irodalom : Zenei Lex. III. 348, Magyar Életrajzi Lex. II. 609. SIEGMETH KÁROLY /Znaim, 1845. szeptember 11. - Debrecen, 1916. ? / Mérnök, hivatalnok, szakíró. Iskoláit Bécsben, a műegyetemet Zürichben, Münchenben végezte. Egy ideig müncheni egyetemen tanár, 1869-től mint gépészmérnök vasúti szolgálatba lépett. 1071-től 1890-ig a Magyar Északkeleti Vasútnál Sátoraljaújhelyen vontatási főnök. 1890-től Debrecenben vasúti osztályvezető volt nyugdíjazásáig. Több kitüntetést kapott és különféle egyesületeknek tagja volt. Nagy érdemei voltak az aggteleki barlang feltárásában. Kezdeményezésére jött létre a homonnai fafaragó és az ungvári kerámia iskola. Több háziipari kiállítást rendezett. Szakcikkei megyei lapokban, a Magyarországi Kárpátegyesület Évkönyveiben ,a Túristák Lapjában, az Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez c. folyóiratban jelentek meg magyarul és németül. Művei : Zemplén vármegye geológiai áttekintése /Sátoraljaújhely 1899/, Visszapillantás a szobránci fürdő kiállítására /Sátoraljaújhely é.n./, Az aggteleki cseppkőbarlang /Eperjes 1890/, Rozsály Guttin hegyvidék /Ig1ó 1898/. Irodalom : Szinnyei J.: Magyar írók XII. 975-978. SIKLÓSI MIHÁLY /Siklós, ? - ? / Az első magyar reformátorok egyike. Életéről keveset tud az irodalom-és egyháztörténet. 1529-ben a wittenbergi egyetemre iratkozott be, ahol magisteri oklevelet szerzett. Magyarországra visszatérése után az 1530-as évek elejétől 1540-ig Sátoraljaújhelyen a lutheri reformáció éltetője, majd Siklós és környékén a Perényi birtokon hirdette a reformáció tanait. 1547- 1549-ig Sárospatakon lelkész. Életének későbbi szakasza ismeretlen. Az 53. zsoltár az ő szerzeménye.