Hőgye István: Neves újhelyiek. Életrajzi lexikon - Zemléni Füzetek 4. (Sátoraljaújhely, 1986)
R
73 S RUZSICSKA KÁLMÁN /Sátoraljaújhely, 1849. október 22. - ? / Tanfelügyelő, tanár, író. Iskolát szülővárosában, Pesten, Kassán végezte. Teológiai tanulmányainak befejeztével nevelő volt a Széchenyi, majd Sennyey családnál. 1878-ban a pesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett és Zemplén megye segédtanfelügyelője lett. 1884-től Zala vármegye tanfelügyelője volt. Élete utolsó szakaszáról semmit nem tudunk. Cikkei vidéki és fővárosi lapokban jelentek meg. Munkái : A XIX. századbeli francia spiritiualismus /Bp. 1871/, Schoppenhauer esztétikája /Bp. 1881/, Zala vármegye népoktatása /Nagykanizsa 1895/, Beszédei a tanügy és a társadalom köréből /Nagykanizsa 1900/. Irodalom : Szinnyei J.: Magyar írók XI. 427. SÁFRÁNY KÁROLY /Törökbecs, 1864. június 9. - Sátoraljaújhely, 1934. december 3./ Tanár, költő, műfordító. 1883-ban lépett a piarista rendbe, 1889- ben szentelték pappá. Latin és német nyelvet tanított a rend gimnáziumaiban, Veszprémben, Vácon, Nagykanizsán. Jelentős szerepet játszott 1919-ben Nagykanizsa kulturális életében, ezért a Tanács- köztársaság bukása után meghurcolták, majd hosszú időre internálták. írásai megyei lapokban jelentek megjés angolból, németből versfordításai ismertek, főleg Burns, Schiller költeményeit fordította . Irodalom : Magyar Életrajzi Lex. II. 558. SCHÖN VILMOS /Sátoraljaújhely, 1821. ? - Sátoraljaújhely, 1906. március 20./ Orvos, szakíró, kórházigazgató. Iskoláit szülővárosában és Budapesten, az orvosi egyetemet Bécsben végezte. 1846-tól a városban telepedett meg, előbb a Chevra Kadisa izraelita egylet orvosa, majd a hitközségi kórház főorvosa lett, 1862-től igazgatója. A szabadságharc idején a lengyel légió orvosaként működött. Fontos szerepe volt a város zsidóközösségének összetartásában, több szociális és kulturális egyesületnek vezetője és tagja. 1876-tól a Városi Közegészségügyi Bizottság elnöke. Szakcikkei orvosi folyóiratokban jelentek meg.
