Hőgye István: Neves újhelyiek. Életrajzi lexikon - Zemléni Füzetek 4. (Sátoraljaújhely, 1986)

P

- 68 R

PRÁGAI ANDRÁS

/Nemeskér, 1590. körül - Tárcái, 1636. ? / Prédikátor, egyházi szakíró. Sárospatakon tanult, majd németországi egyetemeken folytatta tanulmányait. 1619-tól Sátoraljaújhelyen prédikátor. Az 1620-as évek második felétől Rákóczi György udvari papja és szerencsi lelkész. 1631-ben Göncön, 1635-től Tarcalon lelkész és ott halt meg. Latinul írt egyházi művei, beszédei, hitvitái jelentősek. A kortárs híres prédikátor-költőkhöz írt versei és más üdvözlő versek, templomavató beszédek ismertek munkásságából.

Irodalom : Zoványi Jenő: Adatok Prágai András életéhez és működéséhez /Irodalomtörténeti Közlemények 1941/, Egyháztörténeti Lex. 486-487.

RÁCZ ISTVÁN

/Sátoraljaújhely, 1860. július 30. - Budapest, 1917. február 28./ Orvos, állatorvos, szakíró, az MTA. tagja. Iskoláit szülővárosában, az orvosi egyetemet Budapesten végezte. 1886-tól az egyetemi szemklinikán és a Közegészségtani Intézetben működött. 1888- ban Berlinben tanulmányutat tett, bakteriológiai vizsgálatokat végzett. 1889-től az Állatorvosi Főiskola tanára lett. Nemzetközileg is elismert tudós, 1903-ban az Akadémia tagjává választotta. Több külföldi tudományos társaság tagja és kitüntetés tulajdonosa. Cikkei: 1878-tól a Zemplénben, a Fővárosi Lapokban, a Rozsnyói Híradóban, a Borsodban, a Nagyváradban, a Vasárnapi Lapokban, a Képes Családi Lapokban és más szakfolyóiratokban jelentek meg. Főleg a Természettudományi Közlöny, az Állategészség, az Uránia, a Természetrajzi Füzetekben, stb. Cikkei a Pallas Nagylexikonban is megtalálhatók. Szakfolyóiratok szerkesztője, több tudományos kiadványnak, évkönyvnek írója.

Munkái : A szárnyasok kolerája /Bp. 1891/, Állatorvosi gyógyszer- tan /Bp. 1892/, A sertésvész /Bp. 1896/, Az öröklés és kórtani jelentősége /Bp. 1902/.

Irodalom : Zimmerman Ágoston: Rácz István Emlékezete /Bp. 1917/,

A MTA Almanachja 1904 182-191, Szinnyei J.: Magyar írók XI. 305- 311, Magyar Életrajzi Lex. II. 488.