Hőgye István: Neves újhelyiek. Életrajzi lexikon - Zemléni Füzetek 4. (Sátoraljaújhely, 1986)
G
G 30 Egerben végezte. 1849-ben szentelték pappá. Előbb a Zemplén megyei Boly községben, 1874-től Sátoraljaújhelyen lett plébános, majd a- pát. Később a királyhelmeci választókerület országgyűlési képviselője . Munkái : Egyházi beszédek /Sárospatak 1861 és 1874/, Emlékbeszéd herceg Bretzenheim Ferdinánd özvegye, szül.: Schwarzenberg Carolina hercegnő gyásztiszteletének alkalmával /Sárospatak 1875/. Irodalom : Szinnyei J.: Magyar írók III. 887. GEÖCZE ALADÁR /Sátoraljaújhely, 1840. április 25. - ? / Római katolikus pap, író. Apja Zemplén vármegyei számvevő volt. Iskoláit szülővárosában és Egerben végezte. 1862-ben szentelték pappá. Tiszaszalókon plébános, alesperes, a tiszántúli iskolák felügyelője. Emlékbeszéde 1861. március 7-én Telekessy egri püspök halálának évfordulóján, Egerben jelent meg 1861-ben. Irodalom : Koncz Ákos: Egri egyházmegyei papok az irodalom terén Eger 1892. 93. Szinnyei 0.: Magyar írók III. 1132. GYÖRGY JÓZSEF /Sátoraljaújhely, 1813. július 13. - Máramarossziget, 1862. december 21./ Orvos, természettudós. Iskoláit szülővárosában végezte, jogot Sárospatakon és Pesten tanult, orvostant is hallgatott. 1835— ben az egyetemi növénytani tanszék tanársegéde volt, 1836-ban orvosdoktor lett, Máramaros vármegye főorvosának hivták meg. Hivatali munkája mellett a vármegye ásványvizeit kutatta. Növényeket gyűjtött és mikroszkopikus vizsgálatokat végzett, a kor legszínvonalasabb tudományos eredményeit érte el. Szorgalmazta a márama- rosszigeti múzeum létrehozását. Kutatásainak eredményei, kéziratai az 1859-es tűzvész áldozatául estek. Szakcikkei, kutatásai jóval megelőzték a kortársakét. Doktori értekezése: A természeti testeknek lépcsőnkénti kifejlődéséről /Pest 1836/. Több cikke tudományos folyóiratokban jelentek meg. Irodalom : Szilágyi István: Emlékbeszéd /Magyar orvosok és természetvizsgálók munkálatai XIX. 1878/, Rapaics Rajmund: A magyar biológia története ./Bp. 1953/,Magyar Életrajzi Lex. I. 644.