Hőgye István: Neves újhelyiek. Életrajzi lexikon - Zemléni Füzetek 4. (Sátoraljaújhely, 1986)
B
7 B BAJUSZ JÓZSEF /Sátoraljaújhely, 1829 - Sátoraljaújhely, 1913. április 26./ 1848-as honvédtiszt, jogász, költő, író. Iskoláit szülővárosában és Sárospatakon végezte. Lónyay Gábor mellett vett részt az u- tolsó rendi országgyűlésen 1847-48-ban Pozsonyban. A szabadság- harcban honvédfőhadnagy volt. 1857-ben ügyvédi vizsgát tett és Sátoraljaújhelyen irodát nyitott, amelyet 1912-ig vezetett. Híres ügyvéd és szónok volt, politizált, többször volt képviselőjelölt. Cikkei, versei, elbeszélései a Sárospataki Lapok, Zemplén, Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez és a Kazinczy Kör Évkönyve 1904 jelentek meg. Művei : Csapy István Sárospatak ura, színmű öt felvonásban /Sátoraljaújhely 1901/, Hátrahagyott munkái I-II. /Sátoraljaújhely 1924/ Irodalom : Gulyás P.: Magyar írók élete és munkái I. 1056. BALÁSHÁZY JÁNOS /Sátoraljaújhely, 1797. március 6. - Földes, 1857. november 19./ Mezőgazdasági szakíró, a MTA tagja /1830/, a magyar agrártudományok egyik úttörője. Iskoláit szülővárosában, a jogot Kassán, az agrártudományokat a keszthelyi Georgiconban végezte. Ügyvédi oklevelet szerzett,és 1820-tól Pesten ügyvédként tevékenykedett. 1824-ben visszatért szülővárosában. Zemplén megyének táblabírá- ja, majd 1827-től a bodrogközi járás alszolgabírája lett. Fontos szerepe volt Sátoraljaújhely és Zemplén vármegye reformkori életében. Itt írta első agrárreformokat sürgető műveit. Kazinczyval és Kossuth Lajossal jó barátságot tartott. Alapító tagja volt a Zempléni Casinónak. Kossuth Lajosnak Zemplén megyéből távozása után Balásházy ellen is megindult a reakció támadása, ezért el kellett hagynia a várost. 1836-ban eladta a megyében lévő családi birtokait,és Debrecenbe költözött, gróf Vay Ádám jószágigazgatója lett. Élete utolsó éveit a Bihar megyei Földesen töltötte, ott halt meg. 1824-től gazdasági és történeti cikkeket írt különböző folyóiratokba. 1829-ben Tanátsolatok című pályamunkájában nemcsak a korabeli mezőgazdasági problémákról írt, de a megoldást, a polgári reformok gondolatát is felvetette, Széche-
