Hőgye István: Neves újhelyiek. Életrajzi lexikon - Zemléni Füzetek 4. (Sátoraljaújhely, 1986)

A

5

__________________________A_

majd a zempléni nemzetőrök parancsnoka. Részt vett a pákozdi és a schwechati csatákban, a tavaszi hadjáratban Görgey segédje. 1849 májusától a kormány konstantinápolyi követe. A szabadságharc bukása után távollétében halálra ítélték. Londonban, Párizsban élt, 1858-ban kegyelmet kapott és hazatért. Deák köréhez csatlakozva szerepe volt a kiegyezés létrejöttében. 1867-1871 között miniszterelnök, 1871 novemberétől 1879 októberéig a Monarchia külügyminisztere. Ezután visszavonult a politikai élettől. Beszédei 1891-1893 két kötetben jelentek meg.

Irodalom : Magyar Életrajzi Lex. I. 33-34. Wertheimer Ede: András- sy Gyula élete és kora I-III. /8p. 1910-13./ Szekfű Gyula: And- rássy Gyula /Napkelet 1923/.

ANDRÁSSYNÉ ANDRÁSSY ILA

/Bánréve, 1910. április 18. - Sátoraljaújhely, 1982. augusztus 14./ Festő. Polgári iskolát végzett., festészetét autodidakta módon művelte. Férje képszalonjában ismerkedett a különböző festői módokkal, stílusokkal, és ezeket próbálta megvalósítani. Különös tehetségére hamar felfigyeltek. Korai másolások, utánzások során rátalált igazi témáira, színvilága kialakult. 1957 óta különböző képzőművészeti köröknek volt tagja, művészetét alkotótáborokban tökéletesítette. Sokat alkotó, kiállító művész volt, noha írásos nyilatkozataiban, kiállítási katalógusokban a "művészet szolgálólányának" nevezte magát. 1957-től voltak kiállításai Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Erdőbényén, Tokajban, Budapesten. 1972-ben a Szakasits Árpád Művelődési Házban nagy sikerrel szerepeltek képei, részt vett az Országos Nyugdíjas Képzőművészek Kiállításán is 1972. május-júniusban Budapesten, és rendszeresen kiállított a Képcsarnok Vállalat kiállításain. Több képpel szerepelt 1978 októberében Tokajban és novemberben Sátoraljaújhelyen. Rendszeresen részt vett a Sátoraljaújhelyi Képzőművészeti Stúdió munkájában és évenkénti kiállításain. Munkáira a kritika is ráirányította a figyelmet, különösen napraforgós csendéletei, utcaképei, a hegyaljai tájakról, emberekről alkotott képei arattak sikereket. Műveit a családtagok, barátok, ismerősök őrzik, néhány képe közgyűjteménybe került.