Szilágyi Ferenc: Természet oeconomiája (Sátoraljaújhely, 1989)
I. Rész: Az emberről s holtát követő állapotjáról
I. RÉSZ AZ EMBERRŐL S HOLTÁT KÖVETŐ ÁLLAPOTJÁRÓL 1. Előmagyarázatok A természetben minden valóság változások alá van vetve. De e változások, úgy tetszik, akart és bizonyos törvények által igazgattatok változások. A rózsa bimbóból lesz s elhervad. A négylábú állat nem jő bimbóba-borítva szülője méhéből elő, s nem úgy lesz oda, mint a rózsa. Az akart változásokat operációknak lehet nevezni. így azok a változások, melyek alá a szőlőt a vincellér, az agyagot a fazekas, a posztót a szabó veti, operációk. A természetnek tehát vannak operációi; a természetnek tehát van ökonómiája. Én ezen ökonómiának azt a részét szándékozom itt vizsgálat alá venni, mellyel a természet az ember körül s halála után lejendő állapotja körül teszi munkáját. Igen rendes dolog, hogy hatezer esztendő ólta exisztálván, és négyezer ólta filozofálván, mostanáig sem tudjuk, mik vagyunk? honnan jöttünk? hová megyünk? És még rendesebb, hogy sohasem fáradunk el tudakozni, mi a halál? mi az örökkévalóság? miként ment véghez a teremtés? s veszekedünk felettek. Ember! valid meg, hogy a természetnek te vagy a legbizarrabb mivé! Vagy nem tudtad soha, amit tudni kívánsz - és ha így van, tégy le, kérlek, hasztalan reményedről! A baromnak jobban vagyon dolga; ő ugyan nem tudja, hova jut: de azon magát nem is töri; te ellenben mindég akarnád, és mégsem tudod! - vagy ha tudtad egykor, felelj, micsoda vétkeddel kénszerítetted a Természetet, a leghűbb anyát, hogy rólad örökre levonja kezét? Halál! rettenetes óra! ki elől borzadva rémül el minden, én téged közelebbről foglak szemlélni. - Óh! ha odaáltal nap és vilá5
