Szilágyi Ferenc: Természet oeconomiája (Sátoraljaújhely, 1989)

Utószó

fia s a teológia rendes tanárául választották. Vegyes, teológiai és természettudományos műveltsége (adott ki latin nyelvű kísérleti fizikát is 1742- ben, s műveit - amelyekből az Országos Széchényi Könyvtárban is megta- lálhátó néhány - általában latinul írta) nyomta rá bélyegét Kazinczy által fordított eklektikus, a deizmust a mechanikus materializmussal elegyítő munkájára. A fanatizmust és a dogmatizmust elítélő s nemes humanista eszméket valló szerzőről írta Hencze: „A deista-pietista szerző a lelkiismeretre apellál s természetes ösztöneinkre s humanitárizmust hirdet. Bizonyára e zagyva kis munkának ezek az eszméi is teszik, hogy Kazinczy budai börtönében oly szeretettel dolgozza át; e kis mű valósággal bibliája." (I. m. 50.1.) (Bár ez a pietista humanizmus csak az erkölcsfilozófiái II. Részben domborodik ki, amely jóval rövidebb a lételméleti kérdéseket fejtegető I. Résznél.)

A mű első, ismeretelméleti része (de a második, a moralizáló, társadalombölcselő rész is) főként Holbach híres Système de la Nature-jén, a felvilágosodás egyik nagyhatású kézikönyvén alapul (amelyből Csokonai is lefordított egy fejezetet A természeti morál címmel).

Az eklektikus „zagyva kis munkának” tudománytörténeti értékén túl számunkra elsősorban azért van jelentősége, mert Kazinczy gondolkozásának, világnézetének alakulására volt nem kis hatással. Egyetérthetünk Hencze Béla megállapításával: „Mint Kazinczy bölcseletének a forrása, melyen át a francia gondolat jut hozzá, megérdemli, hogy ismertessük. A francia gondolat különben sem idegen e műtől; Il-ik részében Voltaire, Rousseau hatása, a század egész mentalitása nyilvánvaló.” (I. m. 8. 1.)

Hencze tanulmánya után jó három évtizeddel így mutatott rá Szauder József Kazinczy útja a jakobinus mozgalom felé című értekezésében a for- dítás.jelentőségére: „Ami ismeretelméleti-valláskritikai motívum volt az Orpheusban, az Holmann holbachi könyvének (Die Oekonomie der Natur. Berlin, Bées, 1782) fordításában teljesült ki . . .” (A romantika útján. Bp. 1961.137. l.),sugyane munkájában írta le azt is,hogyJancsó Elemér, Hencze Béla s Benda Kálmán kutatásai alapján „ma már monografikus alapossággal rajzolható meg Kazinczy j akobinus útja - feltéve, hogy olyan jelentős műveknek, mint amilyen a Orpheus s a Holmann-fordítás volt, részletes feldolgozása megtörténik”. (I. m. 119.1.)

A Természet ökonómiája részletes feldolgozásával máig adós a kutatás: ennek az adósságnak egy részét igyekszik letörleszteni ez a mostani szövegkiadás.

A mű, mint érintettük, két részre tagolódik: az I. Résznek külön címe is van: Az emberről s holtát követő állapotjáról. Szauder József a Kazinczy eszmei fejlődéséről szóló fenti tanulmányában idézi az írónak fogsága után, 1803 márciusában Puky Ferenchez írt levelét, ahol szó szerint előfordul a „természet . . . oeconomiája” kifejezés, s ehhez ezt a megjegyzést fűzi: „A természet ökonómiájának emlegetése még ekkor is Holmann- nak holbachi ihletésű művére való rejtett utalás, melyet börtönébe is magával vitt, nehogy az erőszak elfojtsa az igazság útjának keresését . .

57