Szilágyi Ferenc: Természet oeconomiája (Sátoraljaújhely, 1989)

Foglalat

13. Látatlan circulatio

A’ főbb operációk, az a gépely, ami a Földet mozgatja, az áer behatásai a’ Természetnek látatlan ökonómiájába tartoznak.

14. Az ínlév készítése

Az ifjúban forr. A meglett emberben tisztul. Az öregben megérik.

15. Halál

Ha az ínlév megérik, elhervad a test. A halál bekövetkezik. Azután az ínlév a Természetnek látatlan ökonómiájában további szolgálatra ford'ttatik.

16. Hallgatás a Természetben

Mindaz, amit gőznek, spiritusnak stb. hívnak, nem bír nehézséggel, hanem felfelé száll. így száll felfelé az ínlév is. A leszállás itt oly lehetetlen, mint a nehéz testeknek a felszállás. Ez lehet az oka, hogy a megholtak reánk nem hathatnak, ha talán felőlünk sensatiójik vannak is.

17. Minden nemzetnek sejdítéseik valamely jövendő felől

Ez nem a filozófusoktól ered. Az a + b demonstrációk nem hatnak el a nagy seregre.

18. Holmi az ember kémiájából

A’ legfeinabb szubstancia, amit a kémia az emberi testből kivonhat, urinosus spiritus. Mi történik ezzel továbbat, ha az áerben felszáll?

19. Az ember létének céljai holta után

Az oly ható spiritus, mint amilyen az ínlév, nem maradhat henyén a Természetben. Annak látatlan ökonómiájában lesznek oly operációk, amelyekre az megkívántatik.

20. További fedezgetések

Bővebben kell ismernünk az áert. Onnan várjunk világot.

21. Bérekesztés

Jegyzet: A léleknek mivolta felől itt nem vala beszéd: mert ez az ökonómia szintúgy ajánltatik a materialistának, mint a spiritualistának. Ennek a Természet operációja együtt traktáltatik [!] azzal, ami neki csak eszköze (médiuma), a gondoló tehetségnek. Ez néki fontos lesz, mert ő azt vallja, hogy a lélek eszköz (médium) nélkül nem dolgozhatik. A materialistának azon változások alkalmatosságával lészen szó, amelyekbe ők a léleknek valóságát helyezik. Egyébaránt nékem az a kérdés, amely felett villonganak, messze látszik lenni a felfejtéstől.

44