Szilágyi Ferenc: Természet oeconomiája (Sátoraljaújhely, 1989)
II. Rész: Az emberi nemzet lételének céljairól
II. RÉSZ AZ EMBERI NEMZET LÉTELÉNEK CÉLJAIRÓL Előjelentések Minekutána az első részben az egyenként vett ember felett tettünk vizsgálatokat, tekintsük már most az emberi nemzetet egészében. - Próbát teszek, ha azt, ami ottan az egyenként vett emberről mondatott, lehetne-e az egész emberiségre alkalmaztatnom. A kronológia, úgy szokták mondani, egyik szeme a históriának. Mondjuk bízvást, a história egyik szeme a filozófiának. Láttuk, hogy a Természet minden emberből bizonyos sum- májú nerveus spiritust szivárogtat ki azalatt, míg él, és hogy azt a kiszivárogtatott spiritust az embernek halála után használni fogja tudni. Az a nerveus spiritus, amely ekként egy-egy emberből kiszivárgott, elenyészik ugyan az Egészhez képest. De a sok ezer esztendők, melyek alatt ez az emberből szivárog, végtére adhatnak annyi spiritus nerveust, hogy azzal a Természet valamely nagy operációhoz foghat. Állapodjunk meg e gondolat mellett, s nézzük el, ha ebből lehetne-e valamit következtetni s az emberiségnek mostani fekvésére alkalmaztatni. 1. A természet operációji kalkulálva vágynak A tapasztalás azt tanítja, hogy a Természet effektusai szorosan meg vannak inkábbára határozva. Minden meg vagyon mérve, és ez a megmért maga is újabban mérték. A csillagzatok forgása a legmélyebb kalkulus rezultátumai. Az ember felkap egykét dátumot, nekibátorodik, s utánanyomozza a fentebb nemű teremtmények kalkulusait. De a Természet nem elégszik meg a maga nagy rezultátumait csak kalkulus által meghatározni. Ö szinte az apróságokig száll le. 30
