Szilágyi Ferenc: Természet oeconomiája (Sátoraljaújhely, 1989)

I. Rész: Az emberről s holtát követő állapotjáról

exisztenciátokat tégye tűrhetőbbé. Hogyne volna ő kész teljesíteni ezt a kívánságtokat? - Ha most terhes súlyát viseltek, annál nagyobb lesz örömötök, midőn ez a súly vállaitokról legördül.

„Örömest viselnénk mi a terhet; de tovább lehetetlen!” - ez az ő örök feleletek.

Jó! úgy itt van szabadulástok órája. Abban a pillantatban, midőn megszűnik az elviselés lehetősége, vége van a szenvedésnek. Oh, ha elbágyadt szemeteket csak egy végpillantatra tudnám a jövendő felé vidámítani! Óh! ha sírástokat csak egy mosolygással lehetne félbeszakasztanom!

A religió egy hathatós vigasztaló. De oly képekben szól a jövendőről, melyek mostanáig előttünk érthetetlenek. A vizsgáló értelem a dolgoknak fizikai lehetőségét is által akarná látni. - E részben azt nyújtottam, amit nyújtani hatalmomban vala. Leszállók a színről, s igyekezetem megítélését bízom azokra, akik ítélni tudnak.

29