Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)

Szentpáli István Miskolc történetében

lés ekkor foglalkozott a Selmecbányái erdészeti és bányászati akadémia fogadásának ügyével, valamint a Szentpéteri országút mellett temető céljára megvásárolt 10 kh nagyságú terület ideiglenesen más célú hasznosításáról. (Ezt szintén a megnövekedett városi népesség zöldséggel és gyümölccsel történő jobb ellátása tette indokolttá.)

Az 1922. márciusi törvényhatósági ülés tárgysorozata 36 ügy érdemi megvitatását tervezte. Ekkor már foglalkozni kellett a nemzet- gyűlési választások előkészítésével, s számos olyan feladattal, amelyben a közreműködést Szentpáli polgármester már nem kívánta vállalni. A társadalom állapota, hangulata, közérzete sem az ő értékrendjének megfelelően alakult. A sokat szenvedett, csalódott és kiábrándult lakosság változatlanul prédája volt a demagógiának, a bűnbakkereső gyűlöletbeszéd egyre hatékonyabb politikai eszköznek bizonyult, erősödött az antiszemitizmus.

Szentpáli liberális maradt és 1922 áprilisában a Heinrich párt jelöltjeként indult a miskolci első kerület képviselői mandátumáért a nemzetgyűlési választáson.108 Ádáz küzdelemben, csak pótválasztás után sikerült elnyernie a szavazatok többségét. Személyiségének tekintélye nem kopott, annak ellenére, hogy az általa képviselt világnézet jó időre marginális helyzetbe került a magyar közéletben. Miskolc város törvényhatósági bizottsága 1922. június 22-én határozott arról, hogy a nyugdíjazott polgármester életnagyságú portréját megfesteti a gyűlésterem díszeként s azon túl, Szentpáliról el fogják nevezni a város egyik utcáját.

Szentpáli István a trianoni Magyarország nemzetgyűlésében alig két évet dolgozhatott. Ezen idő alatt tagja volt a kivándorlási és a vízügyi bizottságnak, részt vett az adóreform megvitatásában, kifejtette a Tisztelt Ház előtt véleményét a vámtarifa, a szénkereskedelem szabaddá tétele és a szénbizottság megszüntetése kérdéskörökben. Magánéleti és nemzeti tragédiák súlya alatt szenvedett, évek óta beteg szervezete 1924. október 30-án, a délelőtti órákban feladta az életért folytatott küzdelmet, hatvannégy éves korában elhunyt. Miskolci

l08A párt névadója Heinrich Ferenc (1866-1925) vasáru nagykereskedő. 1910-től a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, majd a Kereskedelmi Bank alelnöke. 1919-től egymás után alakult négy polgári párt elnöke. 1919-1920 között kereskedelemügyi miniszter volt. Vö. BölönyJ. 1992.307. p.

91