Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)

Szentpáli István Miskolc történetében

napjaiban Szentpáli a főispánnal közösen ellenőrizte a hivatali osztályok ügyiratforgalmát, általános működését, és rendellenességet, szabálytalanságot nem tapasztalt.90 Az íróasztalokhoz kötődött, de hosz- szabb távon a település gyakorlati rendjét határozta meg, hogy Szentpáli harmadik polgármestersége idején elkészült a Nagy-Miskolc koncepciót első ízben vázoló, új városrendezési terv. Részben a közterek struktúrájával, jelentősebb mértékben a háború aktualitásával összefüggésben került sor a hősök temetőjének létesítésére. Gárdos Aladár szobrászművész és Kaszab Miklós műépítész tíz méter magas emlékművet terveztek, melynek kivitelezése 1924-ig nem valósulhatott meg, Szentpáli halálát követően pedig maga az elképzelés is feledésbe merült. A hősök temetőjében viszont már a háború utolsó évében 3000, különböző nemzetiségéi katona kapott örök nyughelyét.91 A polgármester munkaritmusa változatlan dinamizmust tükrözött, számos - korábbi hivatali időszakában megkezdett - beruházás még konkrét munkálatokat igényelt és Szentpáli ott volt a döntéseknél, képviselte a törvényhatóságot, például a Miskolc-Diósgyőr helyi érdekű vasút rt. igazgatóságában.92

Régi szívügye volt a helyi kultúra intézményi hálózatának, leginkább az iskolák körének bővítése. Szentpáli törekvéseinek nyomán fogalmazta meg Zsedényi Béla, hogy a „város vezetőinek erős kultúr- érzékére és európai látókörére vall, hogy valahányszor egy-egy új egyetem, vagy főiskola felállítása, vagy áthelyezése, különösen a legutóbbi évtizedben szóba került, Miskolc minden egyes alkalommal ott állt a küzdők sorában, igényét hangoztatta, jussát kidomborítani igyekezett, s a legnagyobb mérvű áldozatkészség szándékát mutatta fel".93 Szentpáli és a városi testület 1918. márciusában a Selmecbányái bányászati és erdészeti főakadémia tervezett áttelepítésével kapcsolatban emlékeztette az intézmény elöljáróit Miskolc kedvező közlekedési feltételeire, valamint a diósgyőri ipar, a perecesi, sajószentpéteri kőszénbányák és a rudabányai vas közelségében rejlő lehetőségekre. A hatás nem maradt el: az akadémia vezetői 1919 tavaszán Miskolcra

9» B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 2/1922.

91 Dobrossy I. 1995. 27. p.

“ B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 321/1917.

93 Idézi: Dobrossy I. 1999. 177. p.

79