Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István Miskolc történetében
polgármestersége érdekében orientálta hivatali elődjét a képviselőházi politizálás útvesztői felé. Nem zárható ki a dehonesztáló motívum, az viszont bizonyos, hogy nyilvános szerepléseik alkalmaival Szent- páli és Nagy Ferenc kölcsönös megbecsülésüknek adtak hangot. Korábban idéztük, hogy a „béke csillaga" titulusát Nagy Ferencnek köszönhette Szentpáli, ő maga pedig rendkívül büszke volt kollégájára, támogatta tudományos munkáját, bevezette a városok szövetségének országos mozgalmába. Harmadszori polgármesteri megválasztásakor, 1917. október 23-án beszédében Szentpáli kiemelte, hogy Miskolc „élelmezése, hála az eddigi vezetőségnek, eddig is a viszonyokhoz mérten egyike volt a legjobbaknak, bizonyítéka ennek az, hogy az élelmezési hivatal alelnöksége utódommal, illetve elődömmel töltetett be".84 Nincs nyoma haragnak, viszálynak. Politikai meggyőződésük is hasonlóan alakult: Nagy Ferenc a Jászi Oszkár vezette radikális párthoz közelített85 és az 1918-as októberi forradalom után lett köz- élelmezési miniszter, Szentpáli pedig hasonlóan lelkesedett a demokratikus változásért, üdvözölte Károlyi Mihály kormányát. Kettőjük egymás ellen hangolása és a Szentpáli polgármesterré választását támadó fellebbezések mögött politikai szándék húzódhatott, a változásokat igenlő Szentpálit a miskolci Nemzeti Munkapárt meghatározó egyénisége, Gencsy Samu vezérletével próbálták ellenlábasai a törvényhatóság éléről eltávolíttatni. Ami a személyes kritikát illeti, arra vonatkozóan állapította meg a kortárs Thurzó Nagy László, hogy „Gencsit az események nem igazolták. A háborús és forradalmi években szerencséje volt Miskolc városának, hogy élén nagy tapasztalatokkal rendelkező, megfontolt, bölcs ember állott".86 Szentpáli nyíltan vállalta programjában, hogy a Nagy Ferenc által megalapozott szociális koncepció folytatását tartja legelőnyösebbnek a háborús Miskolc lakosságára nézve. A pozitív kezdeményezéseket szervesen átemelte a saját intézkedési tervébe, önálló indítványai és létesítményei pedig annyira méltóak voltak a Nagy Ferenc nevével fémjelzett korábbi időszakhoz, hogy a jegyzőkönyvi híradás szerint, « B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 294/1917. 85 Gratz G. 1935. 29. p. 86 Thurzó Nagy L. 1965. II/a. 62. p. 71
