Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István Miskolc történetében
nyekkel ismertebbé tenni Miskolcot, az országos közéletben mégis, leginkább maga a polgármester személye váltott ki rokonszenvet. Az 1904-ben megalakult Rendezett Tanácsú Városok Polgármesterei Országos Egyesülete Szentpáli Istvánt ciklusról-ciklusra választotta elnökének. Népszerűségét nem halványította, hogy abban a minőségében is Miskolc érdekeit tartotta elsőrendűnek, 1906 júniusában tudatta a városi közgyűléssel, hogy „a rendezett tanácsú városok polgármesterei Budapesten ülésezvén, a magyar királyi belügyminiszternél tisztelegtek s az a megtiszteltetés érte, hogy őt kérték fel a küldöttség vezetőjéül. Ez alkalmat megragadta arra, hogy városunk régi jogos törekvésének, a törvényhatósági jog kivívásának propagandát csináljon".52 Esztergomban 1907 nyarán újra megválasztották a rendezett tanácsú városok egyesületi elnökének és ez a funkciója aztán is megmaradt, hogy Miskolc kivívta magának a törvényhatósági jogot. Szentpáli vezette be a városi mozgalomba Miskolc főjegyzőjét, Nagy Ferencet, akinek „A magyar városi jog" cím alatt megjelent, hiánypótló munkáját a rendezett tanácsú városok egyesülete adta ki. A tudományos mű bevezetőjét maga Szentpáli írta és megjegyezte, hogy számára „kétszeres öröm ennek a munkának a piacra bocsátása. Az egyesület működésének és a városi közigazgatási jog művelésének előmozdításán kívül, jól eső érzés, hogy azon férfiú munkájának kiadásában munkálhatok közre, akit én nyertem meg a városi köz- igazgatásnak, s akivel évekig munkálkodtam egy magyar városnak fejlődésén és haladásán".53 „Madarat tolláról...": emlékezzünk a tudós Sugár Ignácra, aki a kamarai évek alatt volt Szentpáli közvetlen kollégája, Nagy Ferencről pedig annyit mindenképpen meg kell említenünk, hogy Szentpálit ő követte a polgármesteri székben, majd a háború alatt államtitkár, utóbb közélelmezési miniszter lett. Szentpáli István Miskolc és a helyi tehetségek érdekében dolgozott lankadatlan szorgalommal és eközben országos ismertségre tett szert. Lehangolóbb, mégis politikai és kulturális tartalmú rendezvények résztvevőjeként képviselte városunkat a korszak nemzeti jelentőségű temetésein. Vezette a miskolci küldöttséget 1904 májusában, 52 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 105/1906. 53 Nagy F. 1912. 5-6. p, 53
