Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István Miskolc történetében
25-én feleségül vette Bárczay Bárczy Blankát (1863. dec. 22.-1897. dec.). Alig egy évnyi házasság után, 1893. október 22-én megszületett az első fiuk, László. A szűkebb családi kör arisztokratikus jellegéről tanúskodik a keresztszülők felsorolása: Szentpály Jenő, Bárczay István, Visontai Kovách Hona és Kelcz Pálné született báró Vay Ilona vállalták a komaságot, amikor 1893. december 14-én Tóth Dániel református lelkész megkeresztelte Szentpály Lászlót.34 Örömteli, hogy 1895. szeptember 21-én megszületett István, a második fiuk.35 Szentpáliék a Csabai kapu 32. szám alatt laktak. (A házszám 1912-ben 12-e, 1929-ben 10-re változott. A Csabai kapu 10. számú ház ma is létező épület.) Életmódjuk megfelelt az úri középosztállyal szemben támasztott társadalmi elvárásoknak, bár Szentpáli fizetése a tizenkét év alatt nem sokat emelkedett: 1890-ben a lakbér hozzájárulással együtt keresett évi 1750 forintot, 1902-ben pedig 4600 koronát, aminek értékeléséhez tudni kell, hogy Magyarország 1892. májusában tért át az ezüst alapú forintról az aranykoronára úgy, hogy 1 formt 2 koronára volt átváltható. A család a századforduló után költözött rangosabb helyre, a város centrumához közelebb volt az új, Szemere utca 38. szám alatti lakóházuk. Az otthon hangulata mégis, alapvetően szomorúbb volt, mint a korábbi évek alatt. Úgy tűnt, Szentpáliék újabb családi örömök elé néznek, hiszen 1897. december 14-én ismét gyermekük született, ezúttal egy kislány, Blanka Erika. Az újszülött egészséges volt, az édesanya legyengült szervezete viszont feladta az életért folytatott küzdelmet: tragikusan fiatalon, harmadik gyermeke születése után pár nappal, elhunyt. A néhány órai élet után félárvaságra jutott kislányt utóbb édesapja testvére, Römer Károlyné született Szentpály Anna fogadta örökbe anélkül, hogy Blanka Erika családi neve megváltozott volna. A népszerű kamarai titkár gyászát átérezte a város. Szentpáli István harminchat évesen és három, egészen kicsi gyermekkel maradt özvegy. Nem tudhatjuk, mekkora szerepet játszott életének további alakulásában a tragédia, közhelyesen vitathatatlan, hogy a korábban « B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1926.14. köt. » B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 19315/1913. 38
