Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)

Szentpáli István Miskolc történetében

A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara ülésterme 1910-ben

érdemesnek hosszasabban idézni, mert Szentpálinak a hivataloktól, közigazgatástól és politikától független oldalát ismerhetjük meg ezen sorok által: „az emberiségnek mindig szüksége volt olyan befolyásra, amely a nemesebb célok felé irányította, amely javította, nemesítette és egyúttal az élet nyomorúságai közepette megvigasztalta. Eddig s még most is a vallás teljesítette ezt a szerepet, amely azonban, sajnos, az utóbbi időkben némileg tért veszített. De amily mértékben ez történik, épp oly mértékben a művészetnek kell ezt a szerepet is átvenni és azt lehetőleg pótolni. A művészetnek is megvan az a hatása és feladata, hogy az emberiséget nemesebb célok felé irányítja, hogy hatván a kedélyre, emberszeretőbbé teszi az embert, nemesíti, javítja, ezenkívül pedig az élet sivárságában oázist képezvén a kínlódásokkal szemben, a szerencsétlenségek között vigasztalásul szolgál".33

A kamaránál töltött tucatnyi esztendő örömöt és tragédiát egyaránt hozott Szentpáli családi életében. Említettük már: 1892. október

13 Szentpáli I. (szerk.) 1902. 16. p.

35