Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István Miskolc történetében
azt a budapesti IX. kér. m. kir. Állampénztárba fizesse be".17 Szerencsétlen és kellemetlen ügy, ami nem egyedülálló Szentpáli élettörténetében, hiszen a késó'bbiek folyamán is többször meggyűlt a baja a lelkiismeretlenül működő, viszont szigorúan számon kérő hivatalokkal. 1894. novemberében a család egyik ingatlanja után járó illeték ügyében utasította Miskolc város polgármesteri hivatalát a Magyar Királyi Adóhivatal, hogy hallgassa ki Szentpálit, aki közölte, hogy a szóban forgó összeget már jó ideje befizette az édesapja, Szentpály István ugocsai alispán. A századfordulón pedig évekig elhúzódott a bomírt kunszentmiklósi adóhivatal által forszírozott ügy, aminek a végén 1634 korona illeték behajtását kívánta az említett hatóság elérni, holott a Pest Vidéki Magyar Királyi Pénzügyigazgatóság már egy évvel korábban, a 65714/1900. számú határozatával véglegesen beszüntette a Szentpáli ellen indított eljárást.18 A kellemetlenségek ellenére, meglepően hamar elfogadta Szentpálit a polgári környezet és ebben komoly szerepet játszhatott a korábban már említett, demokrata mentalitása. Természetes, hogy Szentpáliról is készültek olyan fényképek, melyeken díszmagyart visel és kard lóg oldalán, viszont ez nem feltétlenül irritálta a polgárságot, inkább irigyelték, mint megmosolyogták az anakronisztikus öltözéket. A kamarai hétköznapon persze polgári ruhában járt és környezetének tagjaival egyre szorosabbá és többrétűbbé vált a napi kapcsolata. Barátságot kötött kollégájával, a zsidó származású dr. Sugár Ignáccal. Egy időben választották meg őket a kamarai állásra, Sugár lett Szentpáli helyettese, így együtt koordinálták az iroda munkáját. Érdeklődési körük is egyezett, hiszen Sugár is jogász volt: 1879 és 1883 között tanult a budapesti tudományegyetem jogi és államtudományi karán, nem kizárt, hogy már ott ismeretségbe került Szent- pálival, majd 1903-ban a kolozsvári egyetemen államtudományi „tudor" oklevelet szerzett. Magyarországon ő írt először tudományos igényű könyvet a kereskedelmi és iparkamarákról.19 Kovács Gyulához hasonlóan, Sugár Ignác is dolgozott a középkereskedelmi iskolá>7 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 43/1891. '8 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1905/c. 6980/1901. 19 Sugár 1.1905. 5. p. 23
