Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)

Szentpáli István Miskolc történetében

ruár 9-én újra a miskolciak kérelmének teljesíthetősége ellen szavazott.10 A kudarc megerősítette a városi közélet nemesi és polgári komponense között az érdekazonosság tudatát, a közös cél, Miskolc városi jellegének és szerepkörének jogi elismertetése került a helyi politika középpontjába.

Nemesek a XVI. század közepétől éltek Miskolcon. Kisebb részben, eleve kiváltságokkal költöztek a török terjeszkedése elől a városba, a többség viszont helyi jobbágyként hadi virtussal, gyakrabban a borkereskedelemből gyarapodó vagyon felhasználásával szerzett armálist. A „kutyabőr" annyira általánossá vált, hogy a XVIII. század elejére már a miskolci lakosoknak közel hatvan százaléka rendelkezett címeres nemeslevéllel.11 A város jobbágy és zsellér társadalmának életvitelétől alig különbözött a helyi nemesség napi rutinja, jelentős része pedig kifejezetten polgárias gazdasági kapcsolatokat tartott fenn a XVIII. század elejétől Miskolcra települt, ortodox vallá- sú balkáni kereskedőkkel és a dinamikusan népesedő zsidósággal. A reformkorban sok ifjú nemes szerzett ügyvédi képesítést és a liberális szellemiség ugyancsak a városias mentalitás terjedésének kedvezett. Erősödött a vállalkozói hajlam, a fiatal nemes, Kun Miklós ügyvéd például már 1845-től részvényese volt a Miskolci Takarékpénztárnak.12 A dualizmus alatt helyben is felerősödött a korábban körvonalazott úri rátartiság, ennek megfelelően különült el az arisztokratiku- sabb Nemzeti Kaszinó és a Polgáregylet társasága, viszont a gazdasági érdekek és érdekeltségek alapvetően a „kasztosodás" ellen hatottak. Részvényekkel, ingatlanokkal, kereskedelemmel foglalkozott a helyi nemesség több tagja, így a nagyúri allűröktől eltekintve, Miskolcon domináns maradt a századok óta formálódó polgárias mentalitás. Például idézhetjük Szabó Gyula egyéniségét, aki nemesi família sarjaként előbb gyógyszerész lett, majd borkereskedelemből meggazdagodva, a Kazinczy utca szomszédos telkein egy időben működtette a Három Rózsa vendéglőt és patikáját, a Fehér Kígyót. Nemes származású volt Csáthy Szabó István is, a Miskolci Hitelintézet, majd a

10 Seres P.-né 1977. 98-99. p.

11 Tóth P. 1998.372. p.

12 Tóvári J. 1997. 26. p.

18