Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István emlékének ápolása az egykori és mai Miskolcon
lési beszédei, beszámolói világosan érzékeltetik azt a kettősséget, amelyet rákényszerített a történelem. Polgármestersége első szakaszában - bár ő is sokat építtetett - mégis az a kiemelkedő, a várostörténeti'jelentőségű érdem, hogy ő vitte sikerre az önállóságért elődei által elkezdett munkát. Három és fél évtizedig tartott az a harc, amelyre az országgyűlési előterjesztés és jóváhagyás 1907-ben tett pontot. 1909. január elsejétől már elkülönült a megyei és városi ügyek intézése, s ennek az évnek májusától lett üj címere és címerhasználati joga Miskolcnak. A közben eltelt egy teljes évre azért volt szükség, hogy a város és a megye „emberi és pénzügyekben, de minden más tekintetekben is illő tisztességgel váljon el egymástól." Szentpálihoz hasonlóan nagy elismerésben volt része a városi képviselő Bizony Ákosnak és gróf Andrássy Gyula belügyminiszternek, akit Miskolc díszpolgárává is választott. (Később Miskolc déli kerületének országgyűlési képviselője is volt.) Szentpáli István „Emlékirat Miskolc város önállósítása érdekében" címmel megjelent munkájában rögzítette a város akkori állapotát, s ennek ismeretében kezdődött az a városfejlesztés, amelynek eredményeként az 1910-es években már megfogalmazódott, sőt körvonalazódott az ún. Nagy-Miskolc koncepció. Miskolc jellemzőiről a következőket írta: Az 51 459 főt számláló város székhelye két püspöknek, kilenc különböző felekezetű lelkésznek. Oktatási intézményei: egy fő- és egy algimnázium, kereskedelmi és polgári iskola, két felső leánynevelő intézet, nagyszámú községi és felekezeti népiskola. Zeneiskolája mellett fejlődik múzeuma is. Székhelye a megyének, s számos közhivatalnak és intézménynek: így az államvasutak üzletvezetőségének, a Kereskedelmi- és Iparkamarának, a törvényszéknek, a pénzügy igazgatóságnak, a kultúrmérnöki hivatalnak, a királyi iparfelügyelőségnek és a dohánybeváltó hivatalnak. Van a városban 11 pénzintézet, 3 pályaudvar, s az ország minden ismert biztosítójának fiókintézete, ill. főügynöksége. Van a városban gáz- és villanyvilágítás, villamospálya, négy irányba indul vasúti közlekedés a városból, ezenkívül helyi érdekű vasútvonalai elvezetnek a Bódva-völgybe, Diósgyőrbe és Mezőcsátra. Található vágóhíd, jéggyár, szemétégető, s kezdetét vette a víz- és szennyvíz-csatornázás 176
