Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)

Szentpáli István jogban élő és falakban álló munkássága

MAGYAR ACÉLSODRONV-, DRÓTMŰVEK ÉS KÖTÉLGVÁR KÜLFÖLDI GYÁRTELEPEK: r\pïpi_JÇpr A AA I ^ K O T T 7 HINDENBURG O/S..(Poroszodig). » -* I V.» 1 1 vj I—* I— il« í ^ 1 I vJ l \ KJ 1—r V-* SOSNOWICÇ (Orosz-Lengye^rezág).- WITKOWITZ (Ausztria). ALAPÍTÁSI ÉV 1855. ÖSSZMUNKÁSLÉTSZÁM KB; 2000 % sOroönv- és levélcím j DEICHSEL. M1SKOLCZ. INTERUBBAN TELEFON: 609. POSTATAKARÉKPÉNZTÁR. .CSEKK- ÍS CLEARING-SZÁMÉ A: 33672. SZ. A Deichsel gyár levélpapír fejléce, 1920 1937-ben, amikor a gyár fennállásának 25-ik évfordulóját ünne­pelte, részt vettek az ünnepségen a Deischel család tagjai, így az ala­pító fia és utóda Dr. Deichsel Ervin vezérigazgató és népes szakmai társasága. A magyar ipar és a minisztérium legmagasabb szintű rep­rezentánsaival képviseltette magát. A gyárbemutató után jubileumi ünnepség volt a Zenepalotában. Halmay Béla polgármester itt lelep­lezte azt a bronzreliefet, amely a néhai Deichsel Adolfot, a gyár ala­pítóját ábrázolta. Este 720 személyes fogadást adtak a tulajdonosok a gyár munkásai részére. Itt hangzott el, hogy Miskolc egyik legna­gyobb ipartelepe a gyár, amely alapításában elévülhetetlen érdeme­ket szerzett a város egykori polgármestere Szentpáli István. GUTTMANN ÉS ZEILENDORF KÖTSZÖVŐ GYÁR (1918) A miskolci Szabadság című lap 1900-ban több írásban is foglal­kozott azzal a kérdéssel, hogy a város melyik részén lenne legszeren­csésebb egy szövőgyár telepítése. Egy évüzed telt el, még vállalkozók jelentkeztek, s pénz is rendelkezésre állt a gyáralapításhoz. A Zsolcai kapui Vásártér utcában 1911-ben kezdte meg termelését a Guttmann és Zeilendorf „gyár", amely kötszövet áruk előállításával foglalko­zott. 1912-ben már 120 embernek adott munkát, s így a létszámot te­kintve a város legnagyobb üzemei közé tartozott.119 119 B.-A.-Z. m. Lt. VII-1/d. Ct. 1562. 145

Next

/
Thumbnails
Contents