Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István jogban élő és falakban álló munkássága
Alsófehér, Brassó, Fogaras, Kisküküllő, Nagyküküllő, Szeben, Torda-Aranyos, Udvarhely, vagyis összesen 26 vármegyének. A népesség számát tekintve Borsodvármegye polgári népessége a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 255.194-et tett ki, ha ezen számból leütjük Miskolc polgári népességének ugyanazon alkalommal 40.833-ban megállapított számát; marad csak a 6 járás területére 214.361 lélek. Ezen népességi számmal Borsod nemcsak a felsorolt kisebb területű 26 vármegyét előzi meg, hanem Bereg, továbbá a jelentékenyen nagyobb területű Fejér-, Oömör- és Kis- Hont, Sáros, Szepes, Szilágy, Háromszék, Kolozs, Maros- Torda népszámát is túlhaladja, tehát Borsodvármegye Miskolc nélkül is népességi számra a 63 vármegye között a 28-ik helyet foglalja el. Ha a statisztika adatait tovább vizsgáljuk, látjuk, hogy az 1890 — 900. népszámlálási időközben Borsodnál (1777c) magasabb szaporodási százalékot csak Pestmegye tudott felmutatni, ami azt bizonyítja' hogy a lakosság növekedése joggal várható s ezzel a teherviselési képesség csak fokozódik. Borsod tehát Miskolc nélkül is nem a kis, hanem a középnagyságú megyék közé fog tartozni ; úgy területét, mint népességét illetőleg, vagyis változatlant megtartja eddigi helyzetét. Azt is be kell ismernie minden elfogulatlan szemlélőnek, hogy Borsodmegye nem tartozik az ország terméketlen megyéi közé, hogy a nagy alfölddel egybeolvadó alsó — nagyobb része arany kalászszal ékes rónaság, mig felső részén hatalmas ipartelepek foglalkoztatják a munkáskezeket. A birtok megoszlási viszonyok is kedvezőek, kötött birtokok gyéren vannak, a nagyuradalmak száma is kevés, de a megye köznemesi jellegének 115
