Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István jogban élő és falakban álló munkássága
Ebből a megye a városnak visszaadott 1897-ig évi 10.000, 1897-től évi 13.000 koronát, a melynek 10 évi összege 124000 koronát tesz ki és igy 10 év alatt adóztunk a megyének 387911 kor. 59 fillérrel, a mely összegre a városnak is igen nagy szüksége lett volna. Ezért a megye fentartja a Győri és Szentpéteri útvonalat, amelyek hossza 3621 méter s a melynek évi fentartása legfeljebb 18000 koronába kerül. A megyei tisztviselők nyugdíja alapja javára befizettünk : 1896. évben ... 1774 K 04 fill. 1897. „ ... ... 1920 „ 28 „ 1898. „ ... ... 1938 „ 92 „ 1899. „ ... ... 2043 „ 52 „ 1900. „ ... ... 2045 „ 66 „ 1901. „ ... ... 2089 „ 54 „ 1902. „ ... ... 2238 » 14 „ 1903. „ ... ... 2338 „14 „ 1904. „ ... ... 2386 „ 85 „ 1905. „ ... ... 4661 „ 08 „ Összesen _ 23336 K 17 fillért. Mig tulajdon nagyszámú tisztviselői nyugdíj alapjára a város csak évi 3000 koronát adhat. Egy betekintés a felsorolt adatokba s kommentár nélkül bárki megérti, ha a vármegye Miskolc város önállósításával megbarátkozni nem tudott. Megérti Soltész Nagy Kálmán kifakadását, midőn fentebb idézett emlékiratában az 1890. évi próbálkozásról emlékezve, a vármegye ellenző határozatáról azt mondja, hogy Borsodvármegye határozatát a rideg önzés sugalta; fő és legnagyobb indokul azt 113
