Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István jogban élő és falakban álló munkássága
a megyei alárendeltség következtében a városi ügyek elintézése — gyakran az ügy rovására — késedelmet szenved. Ugyanis a városnál havonta akárhányszor kétszer is tartatnak közgyűlések, mig a vármegyén csak negyedévente. Az 1886. évi XXI1. t.-c. 24. §-a alapján pedig a legtöbb közgyűlési határozatot a törvényhatósági bizottsághoz kell jóváhagyás végett felterjeszteni. Ekként a városi, legfontosabb ügyek elintézésében késedelem és torlódás áll elő, a mely bénítólag hat a város közigazgatására általában. Mindezeknél azonban sokkal nagyobb erővel billenti a mérleget az önállósítás javára az anyagi érdek; mert Miskolc városának anyagi érdeke is parancsolja, hogy a megyei fenhatóság alól kibontakozzék és pedig minél előbb, annál jobb. A városok ugyanis és pedig úgy a törvényhatósági joggal bírók, mint a rendezett tanácsú városok gyakorolják a helyi önkormányzatot s teljesítik az állam által reájuk rótt közigazgatási teendőket, nagy létszámmal bíró hivatalokat kell fenntartani, amelyek teendői túlnyomó részben az állami közigazgatás körébe vágnak s a megyékkel szemben még azzal is hátrányban vannak, hogy mindazokért az államtól semmiféle javadalmazásban vagy ellenszolgáltatásban nem részesülnek, sőt helyzetük némileg vonatkozásban a községekkel szembeállítva is hátrányos, mert pl. viselni kell a városi rendőrség fentartásával járó óriási kiadásokat. Nem magyar intézmény az, hogy az állam bizonyos állami adónemek pl. Szászországban a föld és házadó, máshol a fogyasztási adó szedési jogát kárpótlásúl és in
