Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)

Szentpáli István jogban élő és falakban álló munkássága

Miskolc város összes népessége az 1900. évi nép- számlálás adatai szerint 43.096 — mig csak polgári népessége 40.833; — vagyis az ország 26 törv. hat. jogú városa között, a székesfővárost is beleértve, csak 12 népesebb Miskolcnál, u. m. Budapest, Szeged, Szabadka, Debrecen, Hódmezővásárhely, Pozsony, Temesvár, Kecskemét, Arad, Nagyvárad, Kolozsvár és Pécs, az utóbbi alig pár százzal; ellenben kisebb népességit van 14 th. jogú városnak, u. m. Kassa, Fiume, Baja, Győr, Komárom, Pancsova, Selmecz és Bélabánya, Sopron, Szathmár-Németi, Székes- fehérvár, Újvidék, Versec, Zombor.

Ezek között akárhány város felényi népességgel bir mint városunk s országos nemzeti de egyetlen szempontból sem lehet azoknak a mi városunkét túlszárnyaló jelentőséget tulajdonítani; mégis ezek közjogilag városunk fölébe helyezvék s a teljes önkormányzat áldásait élvezik míg városunk azután évtizedek óta hasztalan sóvárog.

A székesfőváros kivételével 1890 — 900. év alatt egyetlen törvényhatósági város sem mutathatja fel az összné- pesség oly magas szaporodási %-át, mint Miskolcz; a mélyé 33'5 %-ot tesz ki, mig az e tekintetben közvetlenül utána következő Kolozsváré csak 29'9%.

A polgári népesség szaporodása 1869 — 1900 között 89'6 )o, tehát 30 év alatt a város polgári népessége csaknem megkétszereződött, s e tekintetben is csak a székes főváros s az ország millióival fejlesztett Fiume előzte meg. A statisztika ezen adatai igazolják, hogy Miskolc az ország legfejlődésképesebb városai között áll s akik viszonyait közelebbről ismerik, tudják, hogy fejlődésképessége még kimerítve egyáltalán nincs; forgalma napról-napra

10