Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István jogban élő és falakban álló munkássága
kiadott emlékiratában azt mondja, hogy a város közönsége az önállósítás kérdését első Ízben az 1848. évi mozgalmakat megelőzőleg tárgyalta, ekkor kísérelte volna meg először azon, a törvények által számos szabadalommal ellátott kiváltságos állást kivívni, a melyet a szabad királyi városok élveztek, a mely törekvését a függetlenségi harc, majd az ennek leveretése után elkövetkezett absulutismus meghiúsította. Valószínűnek látszik azonban, hogy ezen jog kivívását városunk már előbb is megkísérelte. Az alkotmány helyreállítása után a város fejlődésével egyre fokozottabb mérvben támad fel az önállóság utáni vágy s eredménytelen kísérletek által le nem lohasztva tettre serkentő örökségképen szállott korunkra. Az 1873. évi január 13-án tartott közgyűlésben Farkas Károly azon időbeli polgármester indítványozza, hogy Miskolc városának önálló törvényhatósággá leendő átalakítására nézve határozat hozassák, mire a közgyűlés az indítvány nagyfontosságára való tekintettel annak tárgyalását a következő közgyűlésre tűzi ki. A február 10-én megtartott közgyűlés az indítványt „mely elődeinket a távol múltban is már foglalkoztatá" előkészítés végett egy nagy küldöttséghez utasította. A küldöttség jelentése az ugyanazon évi november 20. és 21-én tartott közgyűlésen tárgyaltatott. Két napi hosszas és a tárgy fontosságához méltó eszmecsere után a szavazás megejtetvén az indítvány mellett szavazott 90, ellene 20 képviselőtestületi tag. Az indítványnak megfelelően egy küldöttség küldetett ki, a kérvény megszerkesztésére s kimondatott, hogy a kérvény egy példányban a város országgyűlési képviselője 100
