Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István Miskolc történetében
tosít Magyarországnak. A polgár nem tud eszményivé válni, maga is az úri középosztály felé törekszik s miután avanzsált, arisztokrata, főrendi ismeretségért kilincsel. A fordított életpálya egészen kivételes, született nemes ember ritkán respektálja a polgári erényeket, a nyilvánosság előtt igyekszik kerülni az iparosok, kereskedők, hétköznapi városlakók társaságát. Szentpáli István származása - a vázolt társadalmi preferenciák tekintetében -, a legteljesebb mértékben elfogadhatónak, sőt ideálisnak számított az úri Magyarországon. Rendkívül gazdag történelmi múltú család sarja volt, amely apai ágon udvarhelyszéki székely eredettel bírt. Famíliáját a nemesi előnév István nevű felmenője után illette, a szóban forgó ős II. András oldalán vitézkedett a Szentföldön és érdemei elismeréséül, 1220-ban kapta meg királyi adományként Homoródszentpál birtokát. A későbbiek folyamán Erdély történetében játszott kiemelkedő szerepet a család, tagjai között találni török követet, ezredest és táblabírót. Vízaknán, az erdélyi sóbányászat központjában volt alkirálybíró Homoród Szentpáli Nagy Ferenc, aki költőként vált elismertté- Werbőczy Tripartitumát verses formában fordította latinról magyarra („Verbőtzi István törvény könyvének compendiuma"), művét 1701-ben Kolozsvárott publikáltába. Kétszer nősült és mindkét feleségétől születtek gyermekei, ennek megfelelően bomlott ágakra a família. Második neje, gróf Bethlen Zsófia adott életet Szentpáli István szépapjának, aki a kérésztségben a Benjámin nevet kapta. II. Rákóczi Ferenc lovaskapitányaként járt el egy ízben, amikor megismerte, majd eljegyezte az Ugocsa megyei Halmiban Pemeszy Máriát. Benjámin kegyelmet kapott a szatmári békét követően, 1718-ban feleségül vette jegyesét és születendő gyermekeik közül az egyik - Szentpáli István ükapja -, szintén a Benjámin nevet viselte és a Gillányi lovas ezred kapitányaként, ugyancsak katonai pályát futott be. Ifjabb Benjámin felesége, Podhraczky Anna négy fiúgyermeket hozott a világra, egyikük, Gábor (Szentpáli István dédapja) a nagyanyjától örökölt birtokra települt és ott, az ugocsai Halmiban lett táblabíró. László nevű fia (Szentpáli István nagyapja) Ugocsa vármegye főszolgabírója volt 1839-ben, követként vett részt több reformországgyűlésen, később pedig Máramaros vármegye fő9
