Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)

Fehér József: A művelődés korszakai

bad teret engedett. A koalíciós pártok művelődésre vonatkozó elképzelései megegyeztek abban, hogy mindannyian egy demokratikus átalakulás jegyében 'dolgoztak; a legszélesebb rétegek számára lehetővé akarták tenni a művelődési javakhoz való hozzájutást, a kevesek kiváltságát felszámolni törekedtek. Természetesen a végső célt különbözőképpen képzelték el.

A kulturális élet megindításában a Magyar Kommunista Párt járt az élen. Elsőként használta fel a Zempléni Népújság hasábjait is politikai céljai megfogalmazására és művelődési törekvéseinek kifejtésére. 1946-48-ban olyan neves személyiségek tartottak előadásokat városunkban, mint Nagy Lajos, Dallos Sándor, Tersánszky Józsi Jenő, Berda József, Jankovich Ferenc, Kardos László, Bibó István, Bóka László, Juhász Géza, Móricz Virág, Bölöni György, Cs.Szabó László, de pl. az Operaház társulata is.

A művelődési élet fejlődése az 50-es években - az ismert politikai okok miatt - stagnált, ill. visszaesett. Kibontakozást a kulturális élet területén az 1958-as művelődéspolitikai irányelvek hoztak.

Napjainkra a város már teljeskörű közművelődési intézményhálózattal rendelkezik: levéltára, múzeuma, könyvtára, művelődési központja, filmszínháza és képzőművészeti kisgalériája révén igen kiváltságos helyzetben van az országban a hasonló nagyságú városok között.

Kossuth Lajos és Kazinczy Ferenc városa szép példáját valósítja meg a magyar történelem és irodalom e két nagy alakja életművének, szellemi örökségének megőrzésével. Az évfordulókhoz kapcsolódó megemlékezések, pályázatok, konferenciák és tudományos ülésszakok a haladó hagyományok ébrentartását szolgálják. Megkülönböztetett figyelem illeti meg a sátoraljaújhelyi-széphalmi Édes anyanyelvűnk országos nyelvhasználati versenyt, melyet immár 14 alkalommal rendezett meg Sátoraljaújhely város tanácsa és a Művelő70