Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)

Fehér József: A művelődés korszakai

Az új casino épülete

A sátoraljaújhelyi polgárság színházi emlékei alig fiatalabbak a miskolcinál. Déryné az 1810-es évekre visszaemlékezve, mint a magyar színházi kultúra egyik otthonát emlegeti Sátoraljaújhelyt. 1817-ben Déryné is tagja volt annak a társulatnak, amely körbejárta a környékbeli városokat. Eperjesre, Pelsőcre, Kassára, majd mint Déryné írta "Kassáról Sátoraljaújhelyre mentünk, ott is időztünk pár hetet, s aztán ismét hazajöttünk Miskolcra".

A város lakói fejlett zenei műveltséggel is rendelkezhettek, mert a magyar zenés színház eredetének több fontos epizódja fűződik hozzájuk. 1830 júniusában például itt mutatták be az egyik első magyar balettjátékot, Álmos fonólányok címmel. A nyári színházi évadokat a 20-as évektől téli színházi szezon is követte. A Sennyei-féle kúriához /ahol a Zempléni Casinó is működött/, "igen csinos készületű táncterem" csatlakozott, ahol a színházi eseményeket, a bálokat és egyéb összejöveteleket tartották. 1836-ban pl. Balla Károly és társulata járt itt és Moliere Fösvényét játszotta. 1837. január 19-én a kórház javára, február 5-én a casinó

63

Sdloraliaulbclq

Kazinczy-titcai rés/.lrt. ZemplénváímcRyci canino