Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)

Fehér József: A művelődés korszakai

sik nagy történelmi érdeme a nyomtatott könyv elterjesztése, a könyvnyomtatás immár végleges meghonosítása.

Sátoraljaújhely művelődéstörténetének második nagy korszaka a felvilágosodás és a reformkor időszakára esik. Ennek gazdasági, társadalmi alapja az, hogy a szőlő- és borkultúra révén a XVI- XVII. században megerősödött e táj településhálózata, s a XIX. század elejére a mezővárosi fejlődés egész településhálózatban bontakozott ki /Szerencs, Tállya, Mád, Tárcái, Tokaj, Abaújszán- tó, Erdőbénye, Tolcsva, Bodrogkeresztúr, Sárospatak, Sátoraljaújhely/. A Hegyalja hazánknak szinte egyedülállóan virágzó kultúrájává vált. S még egy jelentős vonás: a lakosság összetétele alapvetően magyar maradt.

Az Abaúj-Zemplén határán fekvő Széphalomból és a sátoraljaújhelyi megyei levéltár falai közül irányította Kazinczy Ferenc a nyelvújítást, s "... fél századig/ Tartá vállán, mint Atlasz az eget,/ a nemzetiségnek ügyét." - írja Petőfi Sándor.

Kazinczy Ferenc» háza Széphalmon. (As oras. képtárban levő egykorú kőnyomat után).

Kazinczy Ferenc háza Széphalmon

60