Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)
Fehér József: A művelődés korszakai
A művelődés korszakai Sátoraljaújhely művelődéstörténetének négy nagy korszakát kíséreljük meg a következőkben áttekinteni: A reformációnak, mint ideológiának a művelődésre gyakorolt hatását a XVI. század második, s a XVII. század első felében; A felvilágosodás és a reformkor időszakát; A XIX-XX. század fordulóját; A felszabadulás utáni kulturális forradalmat, napjaink művelődését . A mohácsi csatavesztés utáni évszázadban, a három részre szakadt ország tragikus korszakában - bár ellentmondásnak látszik, de - új korszak kezdődött a művelődésben is, minőségileg más kultúra bontakozott ki Magyarországon. Egy közelmúltban megjelent könyv találó kifejezésével élve: "Romon virág" nőtt: megszületett a magyar nyelvű irodalom, s ennek Felső-Magyarország lett a központja. Milyen történelmi- földrajzi- ideológiai okok indokolták ezt az élenjáró szerepet? Elsősorban az, hogy a Zemplén-vidék is ütközőzóna volt a királyi Magyarország, az erdélyi fejedelemség és a török birodalom határán. Minden ilyen határvonal, limes a legtöbb hatásnak van kitéve, s ahol az ellentétes kultúrák találkoznak, ott rendszerint új'minőség születik. A XVI. század második felében Zemplén a Partium egy részét képezte, és hol Erdély, hol a Habsburg birodalom érdekkörébe tartozott, de a török csapatok is többször betörtek földjére. Mégis ekkor született meg - az anyanyelvű irodalom mellett - a felső-magyarországi reneszánsz az építészetben, s a protestáns iskolakultúra is vidékünkön. A reformáció ebben a korban az egyetlen gondolati menedéket jelentette a magyarság számára, lehetőséget és reményt a megmaradásra, "két pogány közt" való túlélésre. A megmaradás útjait a legtöbb eréllyel, tehetséggel és hatalommal abban az időben Perényi Péter, ez az ellentmondásosan jellemezhető észak-magyarországi fő58
