Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)
Kováts Dániel: Az iskolaügy múltjából
tősen aktiv volt az iskola végzett növendékeinek szövetsége. A nevelés változatosabbá, sokoldalúbbá tétele érdekében aktívan működött egy önképzőkör és a gyorsírókor is. Az intézet több tanára cselekvő részese volt a közéletnek. A második világháborút megelőző időszakban más középfokú iskoláról nem beszélhetünk: az ipari és kereskedelmi tanulóképzés /ta- noncoktatás/ nem volt középiskolai szintű. A második világháború utolsó éveiben a sátoraljaújhelyi középiskolák épületei sokat szenvedtek, s a tanítás természetesen sokszor akadozott. A kereskedelmi iskolának 1944 áprilisában el kellett hagynia épületét, a zsidóüldözések idején zsidókat helyeztek el benne. A gimnázium épületét 1944 februárjában foglalta el német, ill. magyar katonaság, így csökkentett órarenddel a délutáni órákban a zárda épületében tanítottak. Az 1944/45. tanév októberben megkezdődött ugyan, de két nap múlva megszakadt. A város 1944. december 3-án szabadult fel, s a tanítás a gimnáziumban január 3- án megkezdődhetett. Az iskolaépület, mint az igazgatói jelentés beszámol róla, "A magyar és német katonaság, SS-alakulatok, ruszin és zsidó munkaszolgálatosok, majd a Szálasi-katonák szállásául szolgált és ezek főleg a belső berendezés nagyfokú romlását okozták. A harcok idején négy ágyútalálatot kapott, ezek egyike sem volt súlyos. De az erőszakos feltörések, lopások és rongálások folytán a kár tetemes. A felszabadulás után, amint a tanítás megkezdődhetett, igazgató, tanár és diák együttesen dolgozott az é- pület helyreállításán". Megjavították a tetőt, ablakokat, ajtókat. 225 ablaktáblát kellett itt beüvegeztetni, amihez többek között felhasználták a régi tablók üvegét is. A súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő városban nem volt köny- nyű az iskolák helyzete sem a koalíciós időkben. Az akkor igen é- lénk helyi sajtó beszámolt róla, hogy "Kisgazda és kommunista képviselő együtt interveniált a kultuszminiszternél a vármegyei iskolák érdekében az anyagi támogatás felemeléséért". A hároméves terv keretében Zemplén vármegye újjáépítése 25 millió forinttal 53
