Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)
Hőgye István: Trianontól napjainkig
A Tanácsköztársaság intézkedéseinek maradéktalan végrehajtását a cseh megszállás akadályozta, de így is, főleg szociális és kulturális ténykedésekkel, a lakosságot közvetlenül érintő nagy gondokat oldottak meg. Az ekkor tevékenykedőkre a bukás után elbocsátás, börtönbüntetés várt. Trianontól napjainkig Az első világháború utáni békeszerződés városunkat megbénította területi veszteségével és a lakosság csökkenésével. Ezt használta ki a Horthy-korszak és ha tettekkel nem is tudta a fejlődést biztosítani, szólamokkal minden baj forrásának, okának ezt tette meg. Ennek szellemében élt a város a két világháború között, túlhangsúlyozva a mártírságot. Ez lett az alapja az itt fontos szerepet játszó irredenta mozgalomnak, melynek bizonyítéka a Szárhegyen felépített "Magyar Kálvária" emlékmű, melyet 1936-ban avattak. Az értelmiségi réteg megnőtt a Felvidékről elmenekült és kiutasított hivatalnokokkal. A területi veszteségeket az országos szervek azzal igyekeztek kárpótolni, hogy -a város fejlesztésére nagyobb összegeket biztosítottak, főleg külföldi kölcsönökből. Az 1920-as években épült meg a városon keresztül a kisvasút, mely működéséig érdekes színfoltja és fontos része volt a város életének. A mai városképet is meghatározó nagyobb épületek készültek el, mint a Pénzügyigazgatóság, Társadalombiztosítási Intézet Székháza, Vigadó és Bérpalota, a Bank stb. Az ínséges időkben, a gazdasági világválság éveiben a polgármesteri iratokból kitűnik az a jószándék, hogy a nagy munkanélküliség idején a város részére készített munkákat mindig más-más iparossal végeztették, hogy így alkalmanként mindenki munkához, pénzhez jusson. így került sor a templomtér rendezésére, mely a híres építész Árkay Bertalan tervei szerint történt 1939-40-ben. A munkálatok során a templomhoz épített kis boltokat lebontották és egy tágas tér alakult ki, ez városunk egyik ékessége, a helyében kialakított park és mártír-emlékmű városunk egyik jelképe lett. 38
