Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)

Hőgye István: Eseménytörténet 1711-1849-ig

tapasztaltatik az ilyetén káromkodásokban vagy, hogy még ezeknél nagyobbakban is, először 50 pálca büntetésekkel bűnhődik, másodszor az életét is elveszítheti. Ha pedig Nemes Ember tapasztaltatik az effélékben, először a Tekintetes Nemes Magistratus által 12 forint büntetés alatt fog bűnhődni, másodszor sem kerüli el törvényes büntetését, mely parancsolat városunk mind a három temploma előtt pub- licaltatott."

A XVIII. század során 1711 és 1741-ben nagy pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot. Az 1741 évi pestis után a megmaradt lakosság fogadalomból építtette a Szentháromság Kápolnát, mely a Rákóczi utcán ma is áll.

A város levéltárában őrzött iratokból tudjuk, hogy már 1733-ban 3 patika működött és több orvos is tevékenykedett, bábaasszonyok segítkeztek a betegek ellátásában, kiknek hivatali kötelességüket, esküjüket megőrizték a korabeli feljegyzések.

1756-ban rendszeres postajárat indult Tokajba, ezzel a város bekapcsolódott az országos postahálózatba, mely Erdélyt és a Felvidéket kötötte össze, egyben ez az út segítette a hegyaljai borszállítást .

Sylvester Április olasz építész tervei alapján 1754-1768 között felépült Zemplén vármegye székháza a főtéren. Ettől kezdve Újhely lett a megyegyűlések állandó színhelye, a megye közigazgatási központja. A barokk stílusú megyeházán működtek a megyei hivatalok és az épület emeleti balszárnyán helyezték el a megye levéltárát is, melynek gyönyörű barokk bútorzatát, szekrénysorát Speck József újhelyi asztalosmester készítette. Ezt az országos viszonylatban is híres és gazdag gyűjteményt Szirmay Antal történetíró rendezte és alakította ki máig is használható logikai rendjét, melyet Kazinczy Ferenc tovább gazdagított. Jelenleg e gyűjtemény részeként őrzik Sátoraljaújhely város levéltárát is. E múzeális gyűjteményben van Kazinczy egykori hivatali dolgozóasztala és széke.

26