Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)

Csorba Csaba: A feudalizmus évszázadai a kezdetektől 1711-ig

1608-ban Lorántffy Mihály és családja lett a pataki uradalom s vele Újhely birtokosa. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna kezével Patak és Újhely Rákóczi birtok lett. De örökjogon csak közel négy évtizeddel később, 1647-ben sikerült I.Rákóczi Györgynek- megszereznie.

Talán nem véletlen, hogy Sátoraljaújhely városkönyve 1617-ben kezdődik a Rákóczi-uralommal. A főúri pár - mint gondos gazdák - feltehetően megkövetelték az uradalmukhoz tartozó városoktól, hogy közigazgatási-bírói tevékenységüknek a város jegyzőkönyvében írásos nyoma maradjon. Természetesen a város írásbelisége nem a jegyzőkönyvvel kezdődött, de néhány középkori oklevelet leszámítva - ennek nemigen maradt nyoma, az idők során elpusztultak.

1617-ben azzal kezdték a városkönyvet, hogy a város életének minden fontos jogi szabályozását, beleértve a tisztségviselők kötelességeit és jövedelmeit is, leírták. Ekkor készült az első ránk maradt vásárrendtartás. A város bírója egyebek mellett arra tett esküt, hogy "... személyválogatás nélkül mind szegénynek, boldognak, özvegynek, itt lakosnak, jövevénynek és úton járóknak igazságos törvényt találhassunk és kiszolgáltathassunk..."

A házassággal I.Rákóczi György egy csapásra Észak-Magyarország leggazdagabb birtokosa lett. Az uradalom városai virágzó állapotban voltak. Elegendő ennek bizonyítására csak néhány számadat: 1598-ban Újhelyen 172, Patakon 217 jobbágy háztartást írtak össze. 1617/20 között 263, ill. 799 a háztartások száma.

Tehát Patakon csaknem megnégyszereződött a népesség, Újhelyen is jóval meghaladta a növekedés az 50 %-ot.

Az 1610-es évek végén Újhelyen a jobbágyok 42 %-a rendelkezett igásállattal. A szám nagysága akkor tűnik ki igazán, ha az 1689-es adattal - 4,5 % - hasonlítjuk össze. A pusztatelkek aránya az említett időszakokban 7 %-ról a XVII. század végére 70,3 %-ra nőtt.

Patakon az 1610-es években úgyszólván nem volt puszta telek,

14