Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)

Csorba Csaba: A feudalizmus évszázadai a kezdetektől 1711-ig

A XIV-XV. század fordulóján felváltva nevezik Újhelyt és Patakot .oppidumnak és civitasnak. Utóbbi elnevezés alapján gondoltak arra egyesek, hogy Újhely is királyi városi rangra emelkedett. Az írások jellegzetes terminológiai bizonytalankodása azonban senkit ne tévesszen meg. Újhely soha nem volt szabad királyi város, csak királyi mezóváros. Patak ugyan megkapta a szabad királyi címet - 1429-ben -, azonban csak négy hónapig örülhetett neki, mert magánföldesúri uralom alá került, éppen az adományozó király "jóvoltából".

Az újhelyi várat, a hozzátartozó uradalommal, azaz Újhely és Patak városokkal, valamint különféle falvakkal, Zsigmond király 1390- ben Perényi Miklós Szörényi bánnak adományozta a törökellenes harcokban szerzett érdemeiért. 1392-ben az adomány megismétlésekor az is kiderült, hogy cserébe a ^erényieknek a Krassó megyei Érsomlyó várát és uradalmát kellett a király kezére adniok.

1401-ből már arról értesülünk, hogy az újhelyi polgárok a Perényi- ek embereire panaszkodnak, hogy a városon kívüli utakon zavarják őket élelemszerzés közben ill. áruikat lefoglalják ; ; hogy a panasz- szal szemben a királyi intés - melynek írott nyoma van - mennyit ért, okmányok hiányában nem tudhatjuk meg.

1429-ben Perényi Miklós - törvényes fiúutód nélkül - meghalt, s a királyra szállott uradalmat Zsigmond a Pálócziaknak adományozta. Más birtokosok is szereztek kisebb részeket Újhely területén /részben zálogként/, így a homonnai Drugethek, a leleszi prépostság, Bácskái István.

A történeti irodalomban több helyen olvashatjuk azt, hogy Patak vára - azaz az újhelyi vár 1440-ben huszita kézre került és csak 1458-ban foglalták vissza Mátyás király hadai. Ennek az elterjedt állításnak hiteles bizonyítékát föllelni nem sikerült. 1458-ban valóban megverték a Bodrogközben portyázó cseh zsoldosokat Pataktól nem messze. Ennek azonban semmi köze a várhoz. Úgy tűnik, egy

8