Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)
Csorba Csaba: A feudalizmus évszázadai a kezdetektől 1711-ig
veiében utal. A vár olyan messze esett a várostól, hogy egyetlen erődítmény- rendszerben összefogni a kettőt nem lehetett. Újhely egyébként sem kapott a középkor folyamán engedélyt arra, hogy fallal övezhessék. Tudomásunk szerint soha nem voltak védőművei. Nem feledkezhetünk meg a XIII. századról szólván az itt megtelepedett pálos szerzetesekről sem, akiknek templomát Szt.Egyed tiszteletére szentelték fel. Az alapítás körülményeit homály fedi. Egy bizonyos: a legendák közé tartozik az az adat, amely szerint 1221- ben már állt volna valamiféle kolostor Sátoraljaújhelyen s annak romjain épült volna fel a pálosoké. Az is bizonyos, hogy nem az 1240-es években, hanem az 1250-es évek végén /talán méginkább az 1260-as években/ telepedtek meg itt. A Szt.Ágoston regulái szerint élő remeterend általában településektől távol építkezett, mint máig bizonyítják Gönc, Martonyi, Szentlélek stb. romjai. Újhely kivétel. Közvetlenül a város szélére épült. Sőt a kolostor körül kialakult egy különálló kis település is: a Barátszer. A XIV. században a hitbuzgó újhelyi polgárok sorra adományoztak birtokokat - elsősorban szőlőket - a kolostornak, amely - remete- kolostor jellegének megfelelően - nem játszott jelentős szerepet a város életében, eltérően a koldulórendi /domonkos, ferences/ kolostoroktól. Nem volt hiteles hely sem, így az újhelyiek, ha jogi jelentőségű dolgokat akartak írásba foglalni, leginkább a nem messze fekvő leleszi premontrei hiteleshelyet keresték fel, ahol az idő viharai szerencsére megkímélték a középkori oklevelek többségét. A középkori Újhely másik kolostora az ágostonrendieké volt. 1325-ben a Ronyván működő vízimalmok üzemeltetése miatt perlekedett egymással a pálos és az ágostonrendi kolostor. Az ágostonrendiek védőszentje Szt.István volt. Újhely vonatkozásában a XIV. század a béke százada, bár a nyuga6
