Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)

A Búza tér kialakulása, vásári rendszabályok, az első vásárcsarnok

1817-ben a város kataszteri felmérése során készült földkönyv már egy viszonylag körbeépített térszerű képződményt rögzít. Feltünteti mint határokat a Búzavásár napnyugati és napkeleti oldalát, illetve a Búzavásár és az Újvárosi közök között (mai Szentpáli I. és Ady E. utcák közötti terület) épült házakat. A Búzavásárra nemcsak a mai főutca, az egykori Alsó-piac északi irányába nyúló rövid szakaszán lehetett eljutni, hanem az Alsó-piaccal párhuzamos Alsó-Posta utcán (ma Régiposta u.) keresztül is. A postakocsik, postajáratok indulása rendszeressé válása előtt ezt az utat „a Bűzavásárra vivő utcá”-nak említik.124 A Búza tér városképben való megjelenéséről legközelebb az a katonai felmérés és térkép tájékoztat, amelyet Friedrich Beck és munkatársai készítettek 1854-ben.125 A térképen egyértelműen kirajzolódik a mai Szeles u. nyomvonala, amely a vásártér északi határát jelentette. Egyértelmű a nyugati határon a mai Ady Endre u. teljesen beépített nyomvonala, utcára nem volt szükség, hiszen a Búza tér maga is közlekedési útszakaszt jelentett. Délen szórványosan lakóházak álltak, s ezek előtt vezetett a zsolcai országút. A Búza tér keleti határa végig beépített egy észak-déli vonal mentén. Mivel az 1854. évi feldolgozás nem telkes térkép, az itt ábrázolt objektumok lehetnek lakóházak, de gazdasági jellegű építmények is. A téren szórványosan épületeket ábrázoltak, s ezek közül kettőnek hadászati jelentőséget is tulajdonítottak. A Búza tér nyugati oldalának közepén a sóhivatal épületét tüntetik fel (ami természetesen nem tévesztendő össze a mai megyei rendőrkapitányság helyén állt uradalmi sóraktárral), valamint ettől keletre két téglány alaprajzú épület jelenik meg, funkciójuk szerint malátatárolók, de valószínű ezeket kell búzaraktárakként értelmeznünk, amely az iratokban „granárium”-ként jelenik meg.

A Zsolcai kapu térségének beépítése, hasznosítása a XIX. század elejétől, közepétől folyamatosnak nevezhető, de a kiegyezést követően, a

XIX. század utolsó harmadában lényegesen felgyorsult. Az első világháború kitörése előtt a helyi jelentőségű ipar (főleg élelmiszer-, mezőgazda- sági gépipar), kereskedelem (városi raktárak és tárházak) és vasúti közlekedés, szállítás szerkezete, építmény- és technikai eszközrendszere kialakult. Ez élénkítően hatott a kereskedelem, árucsere fő színterére, a Búza térre, illetve annak építészeti tervezésére, majd beépítésére is. Adler Károly Miskolc város első városszabályozási tervének készítésekor, 1894—1895B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 24. köt. 61. p.

125 Dobrossy I. 1980. 38-42. pp.

94