Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)

Termékek, mértékek, értékek a sokadalomban

*

I

_

hektoliternyi ecetet. A századfordulón a jelentések a termelés megtízsze- reződéséről szólnak/' (A Pollák Mór és leszármazottainak ecetgyára a Kazinczy u. 19. sz. alatti mai APEH-székház telkein az 1930-as évekig működött.)97 98

A vásári étkezéssel összekapcsolódó ital a pálinka, a bor, kevésbé a sör és a szódavíz volt. Az italmérésre szigorú előírások vonatkoztak, egyrészt a korcsmáltatási jog formájában, másrészt a használt ivóalkalmatosságok hitelességét illetően. A pálinka- és borfogyasztást most mellőzve az ipari szintű sörfőzésről és szódavíz-előállításról szükséges néhány megjegyzést tennünk.99 100 A serházak, serfőzők a XVIII. század elején tűntek fel városunkban. A tapolcai apátság serfőző műhelyét 1709-ben, még a miskolci „a Hunyad utczán kívül való városunk közönséges Serházá”-t 1714-ben említik először írásos forrásaink. A ser fogyasztására viszont 1704-től utalnak adatok.11" A serfőzőknek nem volt céhe, a manufakturális termelés amikor ipari jellegű serfőzéssé fejlődik 1889-et írunk. Egy Zurich János nevű mester létesített olyan üzemet, amelyben 3 munkás negyedév alatt 536 hl sört állított elő. Ez a műhely folyamatosan üzemelt 1917-ig, amik megalapították a központi városi szeszfőzdét. 1918-tól már a Dré- her serfőzde is főlerakatot tartott fenn Miskolcon.101 A Búza tér szomszédságában, a Zsolcai kapu 5. sz. telken 1907-től működött a Haggen- macher Kőbányai Rt. lerakata, az ott megfordultak emlékezetében „csak” Hági maradt a legendás múltú söröző. Az épület oromzatán — egykor a sernevelés eszközeit ábrázoló cégér volt látható. Efölött pedig egy későbbi, kovácsolt vasból készült cégér a H betűvel, vagyis a Hági rövidítését jelző emblémával. A XX. század elején létesült söröző bérlői megtartották annak eredeti elnevezését, amelynek magyarázata a következő: az itt megforduló, vásárra járó sokadalom nem tudta kimondani a söröző, ill. sörgyáros család nevét, s azt így rövidítette, így tette érthetővé a maga számára. A Hági elnevezés a Búza tér szomszédságában így maradt meg, s eredetét ma már senki sem firtatja.102 A sör, vagy sörfogyasztásnál kisebb mennyiségű volt a szódavíz fogyasztása, így gyártása sem tett szert nagyobb jelentőségre. Ez annak ellenére is igaz, hogy 1881-ben öt kézi

97 Kamarai jelentések, 1892. 103. p.

9» Dobrossy I. 2002. 85-90. pp.

99 Ld. Dobrossy 1. 1985. 79-93. pp. a pálinkafőzőkről a 108-122. pp. a miskolci borról és pincékről.

100 Dobrossy I. 1985. 79-80. pp.

101 1 lalmay B,—1 .cszih A. 1929. 538. p.

1112 Dobrossy T. 1985. 82. p.

82