Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)

„Felső-piac - Derék-piac - Alsó-piac”. Piacok, vásárok a régi Miskolcon

A Luther téri piac ap északi és délkeleti beépítés előtt, XIX. spâtçad vége

déli oldalára szovjet emlékművet építettek. (Az emlékmű közel egy évtizede, 1993-ban — régészeti ásatások után, amelyek emberi maradványokat nem tártak fel — felkerült a Hősök temetőjébe.)

Miskolc ún. felsővárosában 1823-ban felépült a mai Szent Anna templom, amelyet a korabeli térképek és leírások egyaránt Vörös templom elnevezéssel illettek. Hasonló nevet kapott a dombon álló templom előtti tér is, ahová minden égtáj felől vezettek utak, s a Pece-ér és a Szinva közelsége miatt sok volt a hidak száma is. Innen lehetett eljutni a kőporosi pincékhez, a Diósgyőr felé eső, ún. svábsori házakhoz, az Új- oskola utcán át a Felvégesi kertekhez, s a Tizenhárom város nevű utcához (ebből lett később a Bársony J. utca). A XX. század elején már 8— 10 000 lakosnak helyet adó városrész „főterének” rendezése 1905-ben kezdődött, de még 1921-re sem fejeződött be. Mint amennyire a Széchenyi u., a Városház tér és a Luther tér helyet adott a piacnak, ugyanezt a funkciót a felsővárosban a Szent Anna tér töltötte be. A piacot természetesen az sem zavarta, hogy a város fő villamosközlekedésének itt volt a végállomása. Az Ellenzék című miskolci napilapban 1905-ben jelent meg

52