Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)

Miskolci vásárok és vásárterek megváltozott tartalommal

Csak 1957-ben (július 2.) újították fel a szép helyi hagyományt; ezúttal azonban csak egy kulturális ünnep fémjeléül. Ekkor avatták fel Herman Ottó szobrát, nyitottak grafikai biennálét, s tartottak a színházban ünnepi díszelőadást (Antigoné). Az új gazdasági mechanizmus szellemében aztán 10 év múlva, 1967. november 18-án rendezték (a Rónai Művelődési Házban) a tanácsi ipar szakmai bemutatóját, amely az állami szektor propagandáját szolgálta inkább, mint a termékek piaci versenyét. Egy év múlva (1968. július 11—12.) már az új mechanizmus helyi érdekeltségét képviselte, szolgálta a 2. sz. Ipari Szakközépiskolában megrendezett helyi ipari kiállítás: az állami, a szövetkezeti és 11 magánkisiparos (!) versenyszemléje lehetett.

Ez a felújítás is alkalmi ötlet volt csupán, mert 1982-ig nem követte más. Ekkortól (általában 2 évenként) a népkerti Sportcsarnokban rendezték a régió (Eszak-Magyarország) ipari-mezőgazdasági seregszemléjét, amely reprezentatív kiállításával méltó folytatása volt a Miskolci Het-ek nemes hagyományának. Kár, hogy e gazdasági szerepléstől a Miskolci Nyár rendezvényei már elkülönülnek, s nem váltak azok a város fizikaiszellemi életének nemes értelmű banzájává.285

Az 1990-es évek elején új elnevezéssel szerveződtek évente a vásárok. 1992-ben és 1993-ban „Nyári vásár” megnevezéssel a Sportcsarnok adott helyet az augusztus 11—15-e közötti rendezvénysorozatnak. Az 1993-as megnyitó szövegében olvassuk, hogy „a kiállítások és vásárok históriája több, mint 120 esztendőre tekint vissza Miskolcon. Igaz, hogy időközben voltak kisebb-nagyobb szünetek, rendszerességről csupán a ’60-as évektől beszélhetünk, amikoris megkezdődtek az úgynevezett helyiipari vásárok, amelyeket a ’70-es évek végén felváltott az ipari kiállítások és vásárok sorozata — úgyis, mint a Borsod Tourist első nagy vállalkozása... Ezeken az eseményeken már százas nagyságrendben vettek részt kiállítók és kereskedők, először csak Borsod megyéből, majd fokozatosan Nóg- rád, Heves és Szabolcs-Szatmár és Bereg térségéből, illetve Budapestről is jöttek kiállítók. Alapvető változást hozott a miskolci vásárok történetében az elmúlt évi rendezvény, amely először öltött nemzetközi jelleget... Általános jellegű ez a vásár, de mégis kiemelt szerepet kap az építőipar, a járműipar, a híradástechnika és az élelmiszeripar. A bemutatott termékek, a korszerű technikák elérhető termékskáláját prezentálják, lehetőséget kínálva e régió fejlődésének. A kiállítók száma meghaladja a

285 Kárpáti B. 2002. 181-182. pp.

200